Magyarországon legrégebben a romungrók, vagy magyarcigányok élnek. Ők 600 körül települtek be Szerbiából. Az oláhcigányok Moldovából érkeztek kb. a múlt század közepén, de egyes csoportjaik csak az I. világháború után kerültek hazánkba. A beás cigányok  Délvidékről, a Bánságból kerültek hazánkba. Egyéni, jellegében tiszta román nyelvjárást használnak. Cigány eredetű szó alig mutatható ki. Az európai cigány nyelvjárásnak igen sok változata ismert. Ilyenek az oroszcigány, lettcigány, lengyelcigány, németcigány, cseh-, szlovák-, magyar- és vendcigány nyelvek. Magyarországon többségében lovárit beszélnek.

A cigány anyanyelvű cigányok is több kisebb csoportba tartoznak, amely csoportok a nyelvjárásban is megmutatkoznak. A cerhárik, a sátorosok; a csurárik a rostkészítők oláh cigánynak tartják magukat, kiterjedt erdélyi rokonsággal rendelkeznek. A bodócok és a gurvárik nem tartják magukat oláhcigánynak.Cigány nyelvnek az eredeti indoeurópai nyelvet nevezik. Ezt nem minden cigány csoport használja anyanyelvként.

Legfontosabb indoeurópai nyelvcsaládok a görög, makedón, latin, a szláv nyelvek, az ind és az iráni nyelvek. A különböző nyelvek között gyakran szembeszökő hasonlóságokat lehet felfedezni. A hasonló szókincs oka a nyelvrokonság. A cigány nyelv történetére abból következtethetünk leginkább, hogy vándorlásuk során milyen jövevényszavak kerültek nyelvükbe. Ebből következtethetünk arra is, hogy milyen hatások érték a cigány nyelvet.A cigány nyelvbe az iráni nyelvekből, elsősorban a perzsából átvett szavak száma hetven körüli, majdnem mindegyik főnév. Szintén perzsa hatásra utaló a számnevek közül a 10-19-ig történő képzési mód.

Arab vagy török eredetű szavak nem kimutathatóak a cigány nyelvben. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a cigányság még azelőtt járt észak-iráni területen, Kis-Ázsiában, még mielőtt az iszlám hódítók. Török, arab szavak a balkáni nyelvek közvetítésével jutottak a cigányba. A romák Kis-Ázsiába a Kaukázuson keresztül keresztül jutottak. Ezt a következő szavak bizonyítják: vus:len; karvachi: kukorica; khiljav: szilva; baxt: szerencse. Jelentős számban kerültek görög szavak is a cigány nyelvbe. Érdekesség, hogy egyes cigány nyelvjárásokban megtalálhatók bizonyos görög szavak, míg a többiben nem. Ebből valószínűsítik, hogy a görög hatás idején még nem voltak egységesek a cigány nyelvjárások.

Európába külön-külön érkeztek a más-más nyelvjárást beszélő csoportok. A délszlávból is vett át szavakat a cigány nyelv. A nyugati cigányság szláv szavai a szerbhorvát nyelvből, a keleti csoportoké a bolgárból erednek. Óind eredetű szavak a parno: fehér; a kalo: fekete; a lólo: vörös. Román ereetű a vuneto: kék; bolgár eredetű a barnavo: barna. A magyar nyelv is vett át szavakat a cigány nyelvből. Ilyenek például a kaja: étel; Xal: eszik; pia: ital. Van még néhány szó a magyarban, amely cigány eredetű, de elvesztette a cigány környezethez való kötődését: csánk – csang (térd).

Fotó: www.pexels.com