A találkozón roma kutatók, szakemberek tartottak előadást különféle témákban. Libor Józsefné, az AVKF rektora köszöntőjében elmondta, hogy a főiskola immár nyolcadik alkalommal rendezi meg a roma napot.”A tudós az tudós, de miért kell azt hangsúlyozni, hogy egy értelmiségi cigány származású? Azért, mert ők csak nagy erőfeszítések árán tudják az oktatás lépcsőfokait sikeresen végigjárni, ami egyelőre csak keveseknek sikerült, de a példaképek segíthetnek abban, hogy minél többen legyenek” – fogalmazott a rektor.Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta, hogy nem szabad egyedül hagyni azokat, akik a cigánysággal foglalkoznak. Ezért támogatja a kormányzat is a romák felemelkedését szolgáló kezdeményezéseket. Az államtitkár szerint szükség van példaképekre, olyanokra, akiknek a felemelkedése mögött valódi teljesítmény van. Fontos a pozitív jövőkép: ez a konferencia is igazolja, hogy nem jelent legyőzhetetlen korlátot a szegénység, megfelelő támogatással ki lehet törni ebből a körből. A Biztos Kezdet Gyerekházak, a Tanodák, a roma szakkollégiumok, az Arany János Tehetséggondozó Program és az Útravaló Ösztöndíjprogram is az integrációt szolgálja. Komolyan kell vennünk egymást, mert e nélkül a kölcsönös tisztelet nélkül nem lehet előrelépni – tette hozzá az államtitkár. Orsós Zsuzsa, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának adjunktusa a hazai cigányság egészségét meghatározó tényezőket ismertette. A cigányság Magyarország legnagyobb nemzetiségi kisebbsége. Demográfiai mutatói teljesen eltérnek az európaitól: kevés az idős ember, és nagyon sok a fiatal – átlagéletkoruk 26 év. A szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kétszer olyan gyakran fordulnak elő náluk, mint a többségi társadalom esetében. Annak esélye, hogy egy cigány ember vak vagy süket lesz, 15-ször, illetve 12-szer nagyobb az átlagnál. A tbc és a gyomorbetegségek különféle válfajai is rendkívül gyakoriak náluk. A romák általános egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint a többségi populációé. Ennek hátterében a kutatások szerint nem a genetikai, hanem a környezeti tényezők állnak. Felelős ezért a helyzetért a korai egészségtelen táplálkozás is. Mindezt meg lehet változtatni az oktatás, az egészségfejlesztés segítségével.

Fotó: Pexels.com