A dzsessz és a kávéházi cigányzene!
Hallgasd élőben!
A dzsessz ezer szállal kötődik az improvizációhoz. Talán ez lehet az oka annak, hogy a cigányok közül sokan a dzsessz felé fordultak. Tudnunk kell, hogy a zenei előadásban elválasztható a rögtönzés és a leírt művek előadása. Ugyanakkor ez a felosztás csak elméletileg helytálló, mert a komponálásban is rengeteg improvizatív elem van, sőt a művek előadásában is. Azon kultúrák, amelyek a naturalista előadáson alapulnak, (gondoljunk elsősorban népzenére), vagy a népzenéhez közelálló afroamerikai folklórra, eleve magukban hordozzák az improvizáció lehetőségét, szükségszerűségét.A dzsesszben a második és a negyedik negyeden van a hangsúly, és ez borzasztóan hasonlít a cigány népzenei ritmizáláshoz. Tehát az, hogy a romák közül sokak rendkívül nyitottak a dzsesszre, az improvizálásra, egészen biztos, hogy a hagyományokból következik. A romák által játszott dzsessz-zene nagyon sokféle. Éppúgy megtaláljuk a szórakoztató zenét, mint a klasszikus zenén alapuló modern dzsesszt. Abban, hogy az elmúlt évtizedekben sok roma zenész fordult a dzsessz felé, közrejátszik az is, hogy a romák az elmúlt évszázadokban Magyarország legjelentősebb zenei szolgáltatói voltak. Ennek feltehetően egyik oka, hogy a romáknál a zenei szolgáltatás; egyedüli megélhetési lehetőség.
A roma dzsessz-zenészek döntő hányada – vannak kivételek, például Snétberger Ferenc – zenészcsaládból származik. Gonda Jánosnak, aki 1965-ben hozta létre a Budapesten a dzsessztanszakot, meggyőződése, hogy korábban is voltak cigány muzsikusok, akik tánczenét játszottak, akik dzsesszesen muzsikáltak. Gonda egyik tanítványa, Oláh Kálmán zongoraművész ahhoz a generációhoz tartozik mely kifejezetten érdeklődik a klasszikus zene iránt. Egy olyan nemzedék rendkívüli képességű képviselője, aki pontosan látja a dzsessz helyét a zenekultúrában, pontosan látja a folyamatokat, változásokat, ahogyan a dzsessz közeledik a kortárszenéhez.Híres hangszeres zenészek, dzsessz muzsikusok — nem teljes névsor — Egri János, Balázs Elemér, Tony Lakatos, Szakcsi Lakatos Béla, Jávori Vilmos, Snétberger Ferenc, Kovács Andor, Kőszegi Imre, Pege Aladár.
Fotó: Pexels.om
További híreink
2024. szeptember 25.
A muzsikálás mint főfoglalkozás csak a 18. századtól köthető a cigánysághoz
2024. szeptember 25.
Minden eddiginél több hallgató jelentkezett roma szakkollégistának a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusára
2024. szeptember 25.
A cigány népzene másik fontos műfaja a táncdal
2024. szeptember 25.
Michael Jackson előtti tisztelgés, cigányzene a zsinagógában, barokk muzsika a zene világnapján!
2024. szeptember 20.
„LÁTOM, AMIT NEM LÁTSZ"- konferenciát tartottak a Goethe Intézetben
2024. szeptember 20.
A hatvanas években - A romák által létrehozott művészeti produktumok