„Ha beülsz a hátsó padba és csendben maradsz, akkor átmehetsz kettessel” – emlékszik vissza egy fiatal lány, aki Bag romatelepén nőtt fel. Ez a mondat tökéletesen szemlélteti azt a komplex problémát, amely mögött mélyen gyökerező gazdasági és szociális nehézségek állnak. A roma gyerekek korai iskolaelhagyása máig az oktatási rendszer és a magyar társadalom egyik jelentős kihívása. Ezt a jelenséget igyekszik fókuszba helyezni a Bagázs „Hátsó padban” című kampánya. A hátsó pad szimbólum az elszigetelést és a problémásnak címkézett gyerekek elkülönítését jelképezi. A szegregált telepekről érkező gyerekek gyakran ingerszegény szociokulturális környezetből kerülnek az iskolákba, az oktatási rendszer pedig nem minden esetben rendelkezik a megfelelő eszközökkel a felzárkóztatásukhoz. A Bagázs kampányának része a Nálunk, a telepenpodcast, amelyben cigánytelepen élők osztják meg iskolai tapasztalataikat, betekintést engedve a telepi élet mindennapjaiba. A Bagázs hosszú távú, komplex programokat dolgoz ki és valósít meg romatelepen élő gyerekekkel és felnőttekkel, hogy esélyük legyen céljaik elérésére. A szervezet célja, hogy a rendszerszintű problémák minél szélesebb körben ismertté váljanak, és közös fellépés történhessen ellenük. 2011 óta dolgoznak szegregátumban élő roma emberekkel, óvodás kortól a felnőttekig, egyéni és csoportos, személyes és online programokat kínálva a képessé tevés és társadalmi inklúzió érdekében. A KSH 2023-as adatai szerint a 18–24 éves roma fiatalok 59%-a korai iskolaelhagyó volt, míg a nem roma fiataloknál ez az arány mindössze 9,3%. A korai iskolaelhagyás jelentősen növeli a munkanélküliség kockázatát: az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek csak 40,1%-a foglalkoztatott, szemben a középfokú végzettséggel rendelkezők 78,6%-ával. Kassai Réka pszichológus, a Bagázs szakmai vezetője szerint az iskolakezdéskor már késő elkezdeni a felzárkóztatást.

„A korai fejlesztés és prevenció elengedhetetlen a hátrányos helyzetű gyerekek számára. Ha egy gyerek romatelepen nő fel szegregált, ingerszegény környezetben, és megfelelő előzetes felkészítés nélkül kerül iskolába, lemaradása szinte borítékolható. A gyakori sikertelenség miatt kialakulhat az iskola iránti ellenszenv, ami ördögi körhöz vezet” – magyarázza. A hátrányok gyakran apró tényezőkben is megjelennek: a gazdasági és társadalmi elszigeteltség mellett a tanszerek vagy a megfelelő ruházat hiánya is nehezíti a helyzetet. A telepen élő gyerekek, különösen a lányok, gyakran már fiatalon a házimunkában vagy a gyereknevelésben is segítenek, így a tanulás és az iskola státusza másképp alakul számukra, mint a többségi társadalom gyerekei számára.Kassai szerint „a hátrányos helyzetű gyerekeknek nemcsak a tanulás, hanem az érzelemszabályozás, szociális készségek, együttműködés terén is szükségük lenne támogatásra. Az egyéni figyelem és differenciált fejlesztés gyakran nem biztosított, a tanterv merevsége és a pedagógusok kapacitáskorlátai miatt. Az állami intézményekben pedig gyakran magas a hátrányos helyzetű gyerekek aránya, ami a pedagógusok számára fokozott terhelést és kiégési kockázatot jelent”. A Hátsó pad társadalmi érzékenyítő kampány a roma gyerekek oktatási esélyegyenlőtlenségére hívja fel a figyelmet. Magyarországon a roma gyermekek esélyei jelentősen elmaradnak nem roma társaikétól, a különbséget a telepek sajátosságai okozzák, nem a gyerekek képességei.

Fotó: Pexels.com