A Holokauszt Roma Áldozatainak Emléknapját szervezi meg a Nemzetiségi – Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központ. Augusztus 2-án Pécsett több programmal is emlékezni és emlékeztetni szeretnének a 80 évvel ezelőtt megtörtént borzalmakra, amikor Auschwitz-Birkenauban több, mint 4300 romát, köztük nőket és gyerekeket gyilkoltak meg. A koszorúzással egybekötött megemlékezést a 48-as téren, a Porajmos Emlékműnél augusztus 2-án 17 órakor tartják. Több eseménnyel komplex emlékezésre nyílik lehetőség Józsefvárosban is a roma holokauszt áldozatainak augusztus 2-i emléknapján.Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. augusztus 2-a a roma történelem legtragikusabb napja volt. Aznap Auschwitz-Birkenauban több mint háromezer roma embert kivégeztek ki szisztematikusan az SS-katonák, köztük nőket és gyermekeket is.

A kivégzések fő eszköze a tábor hírhedt gázkamrái voltak.Ez a borzalmas esemény a roma holokauszt, vahogy roma nyelven nevezik, a porajmos – vagy porrajmos, pharrajimos, samudaripe, kali trash – egyik legszörnyűbb megnyilvánulása volt. A nácik és szövetségeseik által elkövetett népirtás során számtalan roma vesztette életét Európa-szerte, de ez a nap különösen kegyetlen volt. Évtizedekkel később, 1972-ben a Cigány Világszövetség Párizsban tartotta kongresszusát. Ezen a találkozón a roma vezetők és képviselők úgy döntöttek, augusztus 2-át jelölik ki a roma holokauszt nemzetközi emléknapjává. A döntés fontos lépés volt a roma közösség számára, hiszen hivatalosan is elismerték és megörökítették történelmük e sötét fejezetét.

Az emléknap lehetőséget ad a méltó megemlékezésre a roma áldozatokról, felhívja a világ figyelmét erre a sokszor elfelejtett tragédiára. Emellett alkalmat teremt arra is, hogy a társadalom szélesebb rétegei megismerjék a roma nép történelmét és kultúráját, ezáltal is elősegítve a megértést és az elfogadást.A romák üldöztetése már az 1935-ös nürnbergi törvényekkel elkezdődött, amelyek a zsidókhoz hasonlóan őket is diszkriminálták. A XX. század első felében Európa-szerte fokozódott a romákkal szembeni diszkrimináció. Bajorországban 1926-ban törvényt hoztak a cigányok, csavargók és munkakerülők ellen, míg Poroszországban bűnöző életmódúnak bélyegezték a roma közösséget.

Fotó: Pexels.com