Bensőséges de egyben vidám nagycsaládi ünnep, amikor a nagycsalád lehető legtöbb tagja összegyűlik és körbe üli az ünnepi asztalt. Bármilyen messze is vessen a sors egy cigány embert, ilyenkor visszatér a szülői házba, hogy családtagjaival közösen ünnepeljék Jézus születésének napját. Az érkező rokonok apró ajándékokkal – a férfiak általában itallal, a nők  gyümölccsel, édességgel – kedveskednek családtagjaiknak. Szentestén, melynek cigány elnevezése vilija többnyire a zenész cigány család férfi tagjai kántálni mennek rokonaikhoz. Miután a vendéglátóhoz bebocsáttatást nyernek, a kántálást vezető rangidős családtag jókívánságokkal köszönti rokonait. Utoljára a nagyszülőkhöz mennek kántálni, ahol már várja őket népes rokonság. Az asszonyok általában nem vesznek részt a kántálásban, ők a nagyszülők házában a kántálókat várják, ahol egészen hajnalig énekelnek és táncolnak. A nők többnyire a férfiaktól külön helyiségben mulatoznak. A rokonok megajándékozása nem szokás itt sem, éjféli misére sem járnak.

Jellegzetes karácsonyi ételük a burgonyás hurka, amely úgy készül, hogy nyers, reszelt burgonyával töltik meg az átmosott disznóbelet. A töltött káposzta és a cigány kenyér – más néven bodag, vagy vakaró – mellé disznóhús, kolbász, és füstölt hús is kerül az ünnepi asztalra. A szentestét többnyire a szűk családdal töltik az anyanyelvüket beszélő, hagyományőrző oláh cigányok. A  karácsonyfát a gyermekek szüleikkel együtt „öltöztetik fel”, ezután a házigazda megköszöni Istennek, hogy ezt a napot békességben, egészségben érték meg, majd szerencsés, és boldog ünnepeket kíván családtagjainak. Erre valamennyi családtagnak azt kell válaszolnia: áment mondjon az Úr, veled együtt, a családoddal együtt. Az ajándékozás inkább a módosabb családoknál szokás. Az éjféli misén a család valamennyi tagja részt vesz, családtagjaiknak erőt, egészséget, szerencsét kérnek Szűz Máriától. Karácsony első napjának reggelén, miután a családfő felköszönti családját, elmegy, hogy elsőként tegye ezt gyermeke és testvére családjával.

Végül a legidősebb családtagoknál, többnyire a szülőknél vagy a nagyszülőknél gyűlik össze a rokonság. Alapszabály, hogy a férfi lép be először a lakásába, ha a nő lépne be, szerencsétlenséget hozna a ház lakóira. Vendégségben, ünnep alkalmával hosszú, szövegében az ünnephez alkalmazkodó köszöntőt mondanak a romák. Ebben sorra veszik a családtagokat, mindenkire Isten áldását, szerencsét, egészséget, jókedvet, békét, békességet, az elhunytaknak pedig örök nyugodalmat kérnek. Ha a család együtt van, a legjobb énekes, vagy a házigazda kezdi el az ünnephez alkalmazkodó lassú dalt, melyet aztán egy olyan követ, amire már táncolni is lehet.

Fotó: Pexels.com