A Parno Graszt, egy több évtizede egyre nagyobb sikerrel működő, autentikus cigány népzenét játszó zenekar

Hallgasd élőben!
A Parno Graszt, egy több évtizede egyre nagyobb sikerrel működő, autentikus cigány népzenét játszó zenekar, amely ösztönös, közösségi erejű koncertjeivel és nyitott zenei gondolkodásával mára az egyik legszélesebb közönséget elérő magyar formációvá vált. Oláh József, a Parno Graszt feje beszélt a felkészülésről, az ösztönösség és a profizmus egyensúlyáról, valamint arról, mit jelent számára ekkora térben színpadra állni. Az interjúban szó esik közönségről, együttműködésekről és arról is, mi az, ami ennyi év után is mozgásban tartja a zenekart.”Ez számomra kettős érzés. Az egyik oldalon ott van az, hogy egy arénában már nem lehet mindent az érzésre bízni. A másik oldalon viszont ez a fajta rend biztonságot ad. Régebben sokszor előfordult, hogy elkezdtünk egy dalt, aztán csak vitt minket a lendület, nem volt megtervezve, lepróbálva minden perc. Ezek lehetnek szerethető pillanatok, de nem feltétlenül profik abban az értelemben, amit egy ilyen nagyságú show megkíván. Egy ilyen koncerten ezeknek már nincs helyük, hiszen van egy felépített menete az estének. Régen előfordult, hogy dalokat cseréltem fel menet közben, mert úgy éreztem, annak ott van helye. Most ezt a technika, a látvány, az egész háttér nem engedi. Ugyanakkor azt érzem, hogy ez nem elvesz, hanem más irányba terel. Nem azon megy el az energia, hogy rendben marad-e a koncert, hanem azon, hogy amit játszunk, az valóban hasson.”-nyilatkozta.”nagyon erősen lehet érezni. Volt olyan történet is, hogy egy barátom nehezen vette rá az ismerősét, hogy eljöjjön koncertre. A srác meglátott minket a színpadon, a színes ruhákban, és az volt az első gondolata, hogy „na jó, ez biztos valami olyan zene lesz, ami nem az én világom”. Aztán lement a koncert, és pár nappal később már azt kérdezte, mikor játszunk legközelebb, mert újra jönne. Én azt látom, hogy ha valakiben van egy kis nyitottság, akkor nagyon gyorsan feloldódik. Egy Parno Graszt koncerten nem számít, hogy ki honnan jött, milyen a bőrszíne, vagy hogy milyen zenét hallgatott addig. Ott inkább az történik, hogy az emberek együtt vannak, és jól érzik magukat. A zenének ugyanis van egy olyan ereje, ami felszabadít. Olyan érzéseket hoz elő, amiket a hétköznapokban sokan elnyomnak magukban. Van, aki nevet, sír vagy táncol, de közben mind ugyanabban vannak benne.”-emelte ki.”Az elmúlt években erősen megnőtt a közönségünk, és ebben nagy szerepe van a közös munkáknak. Minden ilyen találkozás kinyitott egy új kaput felénk. A Pogány Indulóval készült dal például kifejezetten a fiatalabb korosztályt hozta közelebb hozzánk, a Bagossy Brothers Company-vel való munka pedig egy egészen más közönségréteget vonzott be. Zeneileg ezek komoly kihívások voltak. A Bohemian Betyars-szal való együttműködésnél például egy teljesen idegen világ találkozott a miénkkel. Őszintén szólva korábban nem hallgattam ilyen zenét, és nem gondoltam volna, hogy ebből valódi közös alkotás tud születni. Mégis sikerült, és a mai napig dolgozunk együtt.Ugyanez volt a Pogány Indulóval is: rap és cigányzene, két nagyon távoli világ, mégis meg lehetett találni azt a pontot, ahol összeérnek.”-mesélt József.
Fotó: Parno Graszt
További híreink
2026. február 19.
Közeledik a nemzetközi roma nap
2026. február 19.
A harmincas években megszaporodnak az etnográfiai fotótanulmányok, illetve fényképsorozatok
2026. február 16.
A Budapest GipsyFest harmadszor robbantja szét a színpadot, ezúttal egy különleges új helyszínen, a margitszigeti Kristály Színtéren
2026. február 16.
Kik voltak az első cigányok?
2026. február 16.
A néző szíve megszakad
2026. február 16.
„Egyetlen esély is sorsot fordíthat" – Caramel a Másik útban a szegénységről, előítéletről és felelősségről