A romák erősen hisznek a túlvilágban, illetve a túlvilág és a mi világunk közötti kapcsolatokban, vagyis a szellemjárásban, a halottak visszajárásában, a sorsban, szerencsében, segítő és ártó lényekben, boszorkányokban, ördögökben. Számos olyan, sokszor tudattalanul, rutinosan végzett tevékenységet írhatunk le, melyek a balszerencse, és az ezt előidéző lények elleni cselekvésként vannak jelen a cigányok mindennapjaiban. Ha jobban belegondolunk, sok magyar is megfogja a gombját, ha kéményseprővel találkozik, fekete macskával való találkozás esetére is különböző praktikáink vannak… mert ki tudja, ártani, nem árt. Minden közösségben más és más szokások alakultak ki, így ami az egyik csoportnál, az egyik faluban jellemző, az a másikban lehet, hogy ismeretlen. Ugyanakkor mivel a romák nagyon erősen védik saját világukat a gádzsóktól, könnyen elképzelhető, hogy a 60-as években megindult néprajzkutatóknak olyan szokásokat meséltek el, amik elég érdekesen hangzanak, még hihetőek, de semmi valóságalapjuk nincsen. A gyermek születéséhez számos babonás tevékenység kapcsolódik. A gyermek születése és megkeresztelése között eltelt időszakot átmeneti időnek tekintik, amikor a gyermek lelke már ezen a világon van, de még nagyon nagy az átjárhatóság a másvilág felé. Ez abban is megnyilvánulhat, hogy a gyermek lelke megy vissza, vagy abban, hogy ártó szellemek jönnek át a túlvilágról, hogy a gyermekben kárt tegyenek. A gyereket a keresztelőig nem szabad kivinni a házból, mert elviheti egy szellem a lelkét, esetleg szemmel verhetik.

Minden tükröt, mint a másvilágra nyíló kaput le kell takarni a gyermek megkereszteléséig a házban, nehogy visszaszökjön a gyerek lelke/álma32. Nagyon ügyelnek arra, hogy a gyerek ne láthassa meg a saját tükörképét a keresztelő előtt, mert akkor visszaszökhet a lelke a túlvilágra, és vagy”elromlik” a gyerek, vagy meg is hal. Hasonló rítusokat alkalmaznak akkor, ha halott van a háznál: ugyanúgy letakarják a tükröket, hogy a halott lelke ne tudjon visszajönni a házba.A cigányok halállal kapcsolatos szokásait két alapvető gondolat határozza meg:Elképzelésük szerint a halál utáni élet ugyanolyan, mint az evilági: ugyanúgy eszünk, iszunk, alszunk, szórakozunk a túlvilágon is.A halott nem megy át azonnal a túlvilágra, hanem visszajárhat kísérteni, ha valami elintézetlen dolga van; a cigányok nagyon félnek ezektől a „muló”-któl, vagyis az élő halottaktól.Ez a két hit együttesen azt eredményezi, hogy a halottat nagyon nagy tiszteletben kell tartani, búcsúztatását, temetését úgy kell megrendezni, hogy eszébe se jusson visszajárni. Ezt segíti a halott mellett történő virrasztás, amikor a halott teste még a házban van, a közösség tagjai együtt vannak, a halott kedves történeteit mesélik el, kedves énekeit éneklik, az ő kedvenc ételeit, italait fogyasztják, nem hagyják magára, hanem mellette töltik az egész éjszakát. Ezzel mintegy „kiéneklik”, elbúcsúztatják, finoman a tudtára hozzák, hogy ideje átlépni a túlvilágra.

Ezután a temetéskor a sírba, kriptába a család anyagi helyzetétől függően több-kevesebb ételt, italt, dohányárut, de akár bútorokat, televíziót, pénzt, régen az elhunyt lovát is vele együtt temetik. Ez a magyar gondolkodásmód szerint értelmetlen fényűzés, magamutogatás és pazarlás, de a roma kultúra szerint ezzel lehet biztosítani azt, hogy a halottnak megadják a tiszteletet, és biztosítsák azt, hogy mindene meglegyen a túlvilágon… azaz ne legyen oka visszajönni és kísérteni.A temetés után rendeznek egy halotti tort, ahol a halottnak is megterítenek, itallal, étellel kínálják, a toron részt vevők mindig az első korty italt a földre öntik, hogy a halottnak is legyen mit inni. A halotti tor nagyon nagy esemény, az egész kiterjedt rokonság részt vesz rajta, nem feltétlenül szomorú hangulatú, hiszen a virrasztás volt az, ami a gyász intenzív megélését jelentette, a toron a rokonokkal való együttlét hangsúlyos.A cigányok hite szerint a halottak lelke kb. hat hétig még egy átmeneti állapotban van, nem lépnek át teljesen a túlvilágra, ezért ez alatt az időszak alatt minden nap megterítenek neki otthon, majd kb. negyven nappal a temetés után egy második tort is rendeznek, ami a túlvilágra való átlépést jelenti. Ezután már csak halottak napján terítenek meg otthon, ilyenkor, valamint nagyobb ünnepekkor: karácsonykor és húsvétkor a temetőbe is szoktak kivinni ételt és italt. Eddig az időpontig (40 napig) a házban ugyanúgy, mint a csecsemők születése utáni időszakban minden tükröt letakarnak vagy fal felé fordítanak a házban, hogy azon keresztül ne járjon vissza a halott lelke. Gyász idején a férfiak hat hétig nem vágják le szakállukat, de a hat hét leteltével le kell vágni, mert különben újabb halottat eredményez. Az asszonyoknál a gyász jele, hogy vágnak a hajukból.

Fotó: Pexels.com