Az egyház nagy családjában is meg lehet élni a találkozás és a közös imádság örömét. 9 órától dicsőítés, tanúságtétel és gyónási lehetőség várja a zarándokokat Július hatodikán Mátraverebély-Szentkúton, a roma zarándoklaton. Székely János püspök atya tanítását 10 órakor hallgathatják meg a zarándokok, majd a 11 órakor kezdődő szentmise főcelebránsa és szónoka Dr. Ternyák Csaba egri érsek lesz. 9.30 és 12.30 között a gyermekek kézműves foglalkozáson vehetnek részt. Ebéd után pedig a résztvevő zarándokcsoportok rövid, 5-8 perces műsort adnak elő – tájékoztatott a részletekről Kerekes-Dancsok Regina.

Kiemelte, hogy az ország mintegy harminc településéről érkeznek a hívek a nemzeti kegyhelyre, összesen közel nyolcszázan. A cigány vallásosság hagyományos megnyilvánulása a zarándoklat, amely nem csak a roma kultúra része, hanem a személyes hit és a közösségi megújulásának eszköze is egyben. A nyári roma zarándoklat 2003 óta 6-800 fő részvételével évről évre megrendezésre kerül, állandó helyszíne Szentkút lett. Az ország mintegy 30 településéről érkeznek hívek. A cigány vallásosság hagyományos megnyilvánulása a zarándoklat.

Mindkét nemzeti kegyhelyen, Szentkúton és Máriapócson, valamint Csatka-Szentkúton nagy hagyománya van a roma zarándoklatoknak és búcsúknak. A zarándoklás nem csak a roma kultúra része, hanem a személyes hit és a közösségi megújulásának eszköze is – tájékoztatott a Boldog Ceferino Intézet szakmai vezetője, Bángi-Magyar Anna. Egy zarándoklat során ugyanakkor természetesen nemcsak az úti célra történő megérkezésen, hanem magán a testet és lelket egyaránt erősítő utazáson is komoly hangsúly lehet. A zarándoklat sajátos, aktív meditációs gyakorlat.

Szimbolikus értelemben a zarándokút mind beavatás, mind pedig az engedelmesség kifejezése. Nagy morális jelentőségű, és visszavezethető arra a régi hitre, hogy a természetfeletti erők bizonyos helyeken kimondottan kifejtik erejüket. A zarándokút minden esetben társas esemény is, hiszen az út során találkoznak és tapasztalatot cserélnek a hívők; nagyon gyakran olyanok, akik korábban még sosem találkoztak egymással. Emellett pedig sok esetben szolgálja a kegyhelyek, zarándokhelyek finanszírozását is, amelynek keretében a hívők támogatják az adott hely kultúráját, oktatását és további fennmaradását. A középkorban a keresztény zarándoklat a hit bizonyítását szolgálta, hiszen a zarándokhelyek gyakran messze voltak, az oda vezető út fárasztó és olykor veszélyes is volt, mert például az átkelőknél, hegyszorosoknál gyakran rablók leselkedtek.

Fotó: Pexels.com