1972-ben a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusán hozták a határozatot, melyben augusztus 2-át, az auschwitz-birkenaui „Cigányok éjszakáját” jelölték meg a roma holokauszt emléknapjaként. Ezen az éjszakán végezték ki a cigánytábor utolsó 2897 lakóját, férfiakat, nőket, betegeket, fogyatékkal élőket, gyermekeket és egy magyarországi fogoly emlékiratai szerint csecsemőket is.Közép- és Kelet Európában valamennyi ország, lett légyen az „megszállott”, „csatlós”, vagy „bábállam”, hasonló algoritmussal indított kezdeményezéseket a századfordulón és a század első felében az úgynevezett cigánykérdés megoldására.Ferencváros önkormányzata ebből az alaklomból megemlékező programot tart a roma holokauszt emlékműnél (IX. Nehru-part) 2025. augusztus 2-án, szombaton délután 5 órától.A program:

• 16:45-17:00 A meghívottak fogadása a Nehru-part Roma holokauszt emlékműnél
• 17:00-17:10 A megemlékezés megnyitása, a vendégek köszöntése. Konferál: Balogh Rodrigó. Ferencváros Önkormányzata nevében megemlékező beszédet mond: Baranyi Krisztina polgármester
• 17:10-17:35 „Auschwitz csak alszik” – irodalmi előadás a Független Színház előadásában
• 17:35-17:45 Budapest Főváros Önkormányzata nevében megemlékező beszédet mond: Karácsony Gergely polgármester
• 17:45-18:15 Koszorúzás

A cigányokat a bőrszínre utaló barna, vagy fekete háromszöggel jelölték a koncentrációs táborokban, melyre néha Z-betűt varrtak, utalva a cigányok német elnevezésére (Zigeuner). Előfordult, hogy a romáknak zöld háromszöget kellett viselni, amely a bűnözők jelzése volt. Az auschwitz-birkenaui cigány családi tábornak hatezer lakója volt, akiket a nácik 1944. május 16-án terveztek a gázkamrákba küldeni. A romák ezt megtudva nem jelentek meg a reggeli ellenőrzéskor, hanem barakkjaikba zárták magukat, és botokkal, kövekkel felszerelkezve várták a katonákat. Az ellenállást látva a tábor vezetése elodázta a cigányok megölését, és a további lázadástól tartva háromezer főt más helyszínre szállított. Egy francia roma civil szervezet kezdeményezésére 2005 óta minden év május 16-a a Roma Bátorság és Ellenállás Napja – Magyarországon 2015 óta emlékeznek meg erről a napról. Mivel a cigányság nagy része a második világháború előtt nem letelepedve élt, hivatalos dokumentumokkal sem igazán rendelkeztek, ez megnehezítette a porajmosban elhunytak azonosítását. Ennek köszönhető, hogy óvatos becslések szerint legalább 200 ezer, a legoptimistább alapján másfél millió roma veszítette életét a vészkorszakban. Történészek úgy tartják, legalább ezer magyarországi cigány volt közöttük, a United States Holocaust Memorial Museum viszont 28 ezerre teszi az elhunytak számát.

Fotó: Pexels.com