pedagógus, népművelő, újságíró, politikai szereplő, a magyarországi cigány értelmiségi réteg kiemelkedő alakja.Időskorában is aktív közszereplő volt. Nevéhez számos díj, elismerés kapcsolódik.Choli szerint az ember önmagát csakis az ősei, a múltja tükrében ismerheti és értheti meg igazán.A Daróczi család Romániából származik. Choli dédapja a Máramaros környéki Királydaróc községből származik. A Daróczi családnév innen ered. A nagyszülők tradicionális cigány közösségben nevelkedtek a 1800-as években. Két különböző cigánycsoporthoz tartoztak törzsi besorolásuk alapján. A nagyanya lovár – törzsi presztízsét tekintve magasabb kategóriát jelentett – a nagyapa patrinár gyökerekkel rendelkezett. A Kris elől Bedő településig menekültek, ahol 1939. május 26-án napvilágot látott unokájuk, Choli.A család számára telket utaltak ki, ahol életmódjuk a településen lakó emberekéhez kezdett hasonlítani. Családtagjaival ugyanúgy kivette részét a közös mezőgazdasági munkákból, állattartó gazdálkodásból, mint a falu többi lakója.Három különböző nyelv – magyar, román, cigány – és több nemzetiség kultúrája élt békésen egymás mellett. Az iskola jelentette számára a szocializáció egyik fontos színterét. „Egészen biztos, hogy meghatározóak voltak a tanáraink, akik kinyitottak a világ felé, olyan öntudatot adtak nekünk, hogy többre vagyunk képesek, hogy lehet belőlünk bármi.”Choliaz első két általános iskolai osztályt még román nyelvű iskolában járta, majd ’48-tól magyar nyelvű osztályba került. Nagy hatással volt rá általános iskolai tanára, Sóvágó Gizella, aki nemcsak tanára volt, hanem példaképe is.Szülőfaluját tizenévesen nővérével együtt elhagyta, az útkeresés időszaka következett. Erről Choli így vall: „Attól kezdve egy csomó véletlenen múlott az egész, hogy én most nem utcaseprő vagyok…” Az ötvenes években a fiatalok zöme nagyobb városokban vállalt munkát. Főleg építkezéseken és a vasútnál foglalkoztatták őket.

Fotó: Pexels.com