Összművészeti színielőadással tiszteleg a roma holokauszt áldozatainak emléke előtt a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány legújabb produkciója. a Piros esőt kortyolt a föld – Nyolcvan évvel ezelőtt című látványos, élő zenés betétekkel átszőtt színházi előadást október 28-án, a Hagyományok Házában láthatja először a közönség. A nemzetiszocializmus ideológiája a zsidók mellett a cigányokat is alsóbbrendű fajnak nyilvánította. A cigányokat mind Németországban, mind pedig a nácik által megszállt országokban üldözték. A zsidókhoz hasonlóan a jogok megvonása, gettósítás, deportálás, majd kényszermunka és megsemmisítés lett az osztályrésze több ezer romának. A roma holokauszt, azaz a porrajmos – eredeti jelentése elnyeletés, elpusztítás – a legsötétebb időszak az európai cigányság történetében.

Soha nem fordult elő korábban, hogy Európában ilyen módon, tömegesen és szervezetten üldözték volna a cigányokat. 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradóra, egyetlen éjszaka alatt közel háromezer, az auschwitzi cigánytáborban raboskodó romát gázosított el a tábor SS-személyzete. A Cigány Világszövetség 1972-ben augusztus 2-át a roma holokauszt emléknapjává nyilvánította.Az előadás magyarországi holokauszt 80. évfordulóján, a roma áldozatoknak állít emléket, és a roma kultúra szimbólumaival, mozgáskultúrájával kiegészülve teszi a fiatalok számára is átélhetővé a cigány népirtás sokáig kibeszéletlen és meghamisított történelmi tragédiáját, felidézve az áldozatokra való emlékezés súlyát és fontosságát is. Az összművészeti előadás szövegkönyvét Ugron Zsolna, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója írta és dramatizálta, zenei anyagát Lukács Miklós cimbalomművész, zeneszerző komponálta. A színpadi mű ötletét Schmidt Mária történészprofesszor, az alapítvány főigazgatója adta. A szereplőket Földeáki Nóra, Fátyol Kamilla, Kondákor Ajsa Panka, Bari István, Horkay Barnabás és Widder Kristóf keltik életre.

Az 1956-os forradalomban számos cigány harcolt a szovjet megszállók ellen, közülük sokan életüket adták vagy megsebesültek a magyar szabadságért, mások a megtorlás áldozatai lettek. A jelenleg is folyó kutatásuk szerint a felkelők 5-8%-a lehetett cigány, oláhcigányok és magyar cigányok vegyesen. Ez az arány jelentősen meghaladta az akkori budapesti cigányság számarányát.

Fotó: Pexels.com