Az alapítvány célja, hogy ösztönözze a közösségi aktivizmust, különösen a női egészség területein. Az elkötelezett munkatársakkal a nőkre fókuszáló programjaikról, azok társadalmi, kulturális hatásairól beszélgettek. Magyarországon körülbelül nyolcszázezer és egymillió közöttre tehető a roma emberek száma. Körülményeiket és életkilátásaikat a szegénység és a társadalmi kirekesztés jellemzi, továbbá a többségi társadalom részéről az élet minden területén megjelenő diszkrimináció. A roma emancipációs mozgalom és a Romaversitas is hisz a szolidaritás fontosságában. Azon dolgoznak, hogy képviseljék a közösségeik érdekeit és formálják a róluk szóló narratívákat.Az alapítvány három munkatársa, Eredics Lilla, Pocsai Bettina és Trendl Fanni a roma nőkre fókuszáló programjaikról beszél. „Korábban diákja voltam, másfél éve pedig dolgozom a Romaversitas Alapítványnál. A doktori disszertációm egy része is az alapítványról szólt, illetve annak a társadalmi mobilitásban betöltött szerepéről a roma fiatal egyetemisták szem pontjából” – mondja Trendl Fanni program vezető, aki emellett a pécsi egyetem romológia és nevelésszociológia tanszékén tanársegéd.

Célja mindig is az oktatási esélyegyenlőtlenségek csökkentése, a roma fiatalok esélyeinek növelése volt a különböző, például komplex ösztöndíj vagy kompetenciafejlesztésre fókuszáló képzési programjaikon keresztül. Elmondása szerint a „Romver” (ahogy az alapítvány nevét röviden mondják), az elmúlt huszonöt évben szuperül kiépítette partneri hálózatát, aminek köszönhetően egyre szélesebb portfólióval rendelkeznek, gyakornoki programot is indítottak. Képbe kerültek a ki fejezetten női fókuszú kezdeményezésekés az ukrán menekültekkel kapcsolatos projektek is. 2023 második felében az Emma Egyesülettel karöltve elindult az új, hároméves Mara-program, amelynek célja, hogy ösztönözze, kiszélesítse a roma nők közösségi aktivizmusát Magyarországon, különösen a női egészség területén. „Úgy indult az egész, hogy egy kutatást szerettünk volna csinálni, amibe bevontunk öt roma női kutatót, hogy térképezzék fel a női roma egészségügy helyzetét Magyarországon.Rá akartunk látni, hogy vannak-e már létező kezdeményezések” – mutatja be Pocsai Bettina szociálpedagógus a programot, amelynek főbb tevékenységei közé tartozik a jogok területein való aktivizmus támogatása, párbeszéd ösztönzése, tudástermelés, érdek érvényesítés. A program egyik kulcseleme, a Mara-kör, amibe tizenhat olyan roma nőt vontak be, akik már valamilyen formában aktívak a saját közösségeikben, intézményekben, elsősorban a roma női egészségügyben. Például, van olyan, aki az ellátó- és egészségügyi rendszerben dolgozik, és jobban rálát annak szakterületeire – van, aki az Emma Egyesületen keresztül csatlakozott mint közösségi dúla.

Emellett olyan nők is vannak a programban, akik korábban már látótérben voltak a Romaversitasznál, és releváns szakmai tapasztalatuk van az egészség terén – vagy az akadémiában, vagy a civil szektorban aktívak az etnikai egyenlőtlenségek témáiban.„A hároméves program első félévében két térségre fókuszálunk, Budapestre és Miskolcra. Az első Mara-kör fél évig tartott, ez hat szombati elfoglaltságot és egy nyári elvonulást jelentett. Rendhagyó, de módszertanilag a korábbi programjainkhoz hasonló kurzusról van szó, amelynek keretében arra törekedtünk, hogy minél több párbeszéd induljon, és egyenlőbb legyen a viszony, a tudásátadás formája” – fejti ki a szakember, aki szeretné, ha a jövőben is közösen gondolkoznának a résztvevőkkel azon, hogy miként tudják a kapott tudást beépíteni a munkájukba.

Fotó: Pexels.com