Melyek az egyén csoport-hovatartozásáról árulkodó külsõ jegyek, amelyek eligazítanak? Elsõ lépésben nem kell különösebben messzire mennünk, hogy ezt megválaszolhassuk. Az általuk „cigányos” viseletnek nevezett ruha a nõk esetében színes rakott szoknyából, hasonlóan feltûnõ fejkendõbõl és lehetõleg selymes, tarka blúzból áll, míg a férfiak kimenõ viselete a csoportra nem kevésbé jellemzõ, ám a „gádzsó öltözködéstõl” nem sokban eltérõ fekete, bõ nadrág, széleskarimájú, általuk „zsidó kalapnak” nevezett kalap, és az idõseknél a díszgombos lajbi.1 Ha ilyen öltözékben halad el elõttünk egy férfi és követi õt az asszony, akkor nagy eséllyel gáborokkal van dolgunk.Mindez recept a gábor viseletre, amit az érdeklõdõnek szívesen elõadnak mind a férfiak, mind a nõk, de nemcsak ezt, hanem még sokkal többet is. Így például nem kell sokáig beszélgetnünk, hogy megtudjuk, a gáborok adventisták, ennek következtében nem isznak, nem cigarettáznak, nem válnak el, tisztelik Istent, tisztelik közösségüket és egymást.

Ezek ismertetése az első találkozásba még mind belefér, de ez még mindig csak az, amit magukról elmondani szeretnének. gábor cigányok, vagy kalapos gáborokvagy röviden gáborok, romániai cigány.– főleg Erdélyben – honos csoport. Jellegzetességük a férfiak által hordott nagy, széles karimájú, fekete kalap, illetve a hatalmas bajuszuk, valamint a nők által hordott színes népviselet. Cigányul, románul és többnyire magyarul is beszélnek, de különállásukat szigorúan őrzik, és jellemzően nem házasodnak sem máshova tartozó cigányokkal, sem magyarokkal vagy románokkal. Erdélyben sok helyen kétféle cigány népesség él együtt, de a két népesség teljesen különbözik egymástól.

Az egyik az, akit a falu közössége „házi cigányként” tart számon, a másik pedig a „gáborok” nemzetsége. A házi cigányok közül sokan már rég elfelejtették a cigány kultúrát, gyökereiktől elszakított-megfosztott emberek ők, akik jelentős része már a cigány nyelvet sem beszéli. A gáborok általában jómódúak. Főképp Marosvásárhelyen és környékén, illetve más erdélyi és partiumi nagy városokban és környékükön élnek. Nagyon szigorúan ragaszkodnak nyelvükhöz és hagyományaikhoz. A magyarországi nyelvészeti csoportosítás szerint a gáborcigányok az oláhcigányok kalderás – azaz rézműves – törzséhez tartoznak.[10] Eredeti foglalkozásuk az üstkészítés volt. Saját nyelvükről annyit mondanak, hogy ősi cigány nyelv. Nyelvükbe sok szót átvettek a románból, a magyarból és más környező népek szókincséből is.Az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársaiként Szalai Andrea és Berta Péter végeztek kutatásokat a karácsfalvi cigányok nyelvhasználatával kapcsolatban. Megállapításuk szerint az a románi változat, amelyet e gábor közösség beszél, a cigány nyelv egyik oláhcigány nyelvjárása.

Fotó: Pexels.com