Hétfőn átadták a Csapody Vera emlékművét a Füvészkert bejárata mellett

Hallgasd élőben!
Magyarország egyik legizgalmasabb emlékművét adták át a Füvészkertnél. Interaktív, a közműveltséget elősegítő, ötletes mozaikemlékműve lett a növényvilágot 12 ezer akvarellben megfestő legendás botanikusnak, Csapody Verának, aki Józsefvárosban élte le az életét. Hétfőn átadták a Csapody Vera emlékművét a Füvészkert bejárata mellett. Az emlékművek általában kimerülnek a kisplasztika-emléktábla műfajban, ez viszont valószínűleg a kerület legkreatívabb és legötletesebb ilyenje.
Csapody (1890–1985) a növényvilágot festette-rajzolta le, miután első nőként végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika–fizika szakán 1913-ban, ahogy azt megnyitó beszédében Erőss Gábor alpolgármester is megemlítette. A Természettudományi Múzeum növénytárában kezdett el dolgozni, innen vonult nyugdíjba, de még 1972-ben is visszajárt a múzeumba és szinte élete végéig dolgozott.
Botanikai rajzai, munkái, akvarelljei messze földön híressé és egyedülállóvá tették munkásságát. Hat évtized alatt 12 ezer akvarellt és 3 ezer táblarajzot alkotott. Ez a 12 ezer akvarell köszön vissza az emlékműben magában: Kálmán Mátyás, az emlékmű ötletgazdája, alkotója mind a 12 ezret megnézte, és ezekből válogatott ki több mint ezret. „Az volt a célom, hogy minél többet megmutassak a munkásságából”, nyilatkozta lapunknak. A több mint ezer akvarell apró, mozaikkocka méretben összességében Csapody arcát rakja ki, ami metaforikusan is értelmezhető, ahogy egy életmű megjeleníti alkotóját. De (az Erőss által is megemlített fontos önkormányzati érték) közművelődésként is működik: egy nagyítós üveggel ráközelíthetünk az egyes akvarellekre, és közelebbről is megnézhetjük őket. (Remek móka a régen ismert rajzoló játéktábla logikájával az emlékmű két szélén lévő tekerővel mozgatni a nagyítót.)
Fotó: Pexels.com
További híreink
2026. május 20.
A roma közösségeiben a hit és a vallás sok esetben fontos szerepet tölt be az emberek életében
2026. május 19.
A roma kultúrában az étkezés jóval több, mint a biológiai szükségletek kielégítése: Családi összetartozás, a közösségi lét és az identitás megélésének a legfontosabb színtere
2026. május 19.
A roma felzárkóztatási programok elméleti fontosságát a gyakorlatban működő, kézzelfogható kezdeményezések igazolják a legjobban
2026. május 19.
A cigány vajda a roma közösségek hagyományos vezetője volt, aki fontos szerepet töltött be a közösség életének irányításában
2026. május 19.
A roma közösségek és az állatok kapcsolata
2026. május 15.
A kirekesztettségből az Egyház szívébe: A pápaság és a cigányság történelmi kapcsolata