Brassói Vivien Kalocsán született és élt egészen tizenkilenc éves koráig. „Idejártam oviba, általános iskolába és gimibe is,” – meséli Vivien, aki ma már elismert roma származású, emberi jogi szakjogász. Szülei a kalocsai paprikamalomban dolgoztak gyári munkásként.

„Édesanyám addig dolgozott ott, amíg a testvéremet tizenhárom évesen agydaganattal diagnosztizálták.” Ettől kezdve Brassói Vivien roma származású, nemzetközi emberi jogi szakjogász édesanyja otthon maradt, hogy ápolja testvérét, míg édesapja ipari segédmunkásként, majd hegesztőként dolgozott nyugdíjazásáig. Vivien szülei mindent megtettek azért, hogy gyermekeik a legjobb oktatást kapják. „Anyukámnak köszönhetem, hogy sem én, sem a testvérem nem szegregált osztályban kezdtük az iskolát” – mondja Vivien.

A gimnázium után az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait. „Nagyon nehéz időszak volt. Nem tudtam volna megszerezni a jogi diplomát, ha nincs a Romaversitas alapítvány. „Vivien szerint az egyetem különösen nagy terhelést jelent azoknak, akik nem városi, középosztálybeli közegből érkeznek, ahol természetes az egyetemi továbbtanulás.

„A társadalom egész egyszerűen nem az egyetemre szánt bennünket, amit folyton-folyvást éreztetnek is velünk, gyakran akarva, sokszor pedig akaratlanul. Egy roma fiatalt számtalan olyan élmény ér élete során, amikor csak azért különböztetik meg, mert más a bőre színe. Az iskolában vegzálhatják őket a diákok, de tanárok és akár rendőrök is. Ezek az élethelyzetek lélekölőek és egyénileg nagyon nehéz velük megbirkózni.”-meséli. „Egyetemistaként álmom volt az Európai Roma Jogok Központjánál (ERRC) dolgozni, 2016-ban csatlakoztam a szervezethez, és 2020-ban váltam a szervezet egyik jogi igazgatójává. Az identitásom, mint roma nő, központi szerepet játszik az emberi jogi munkámban” – vallja Vivien. A szervezet jelenleg 165 ügyet koordinál Európa tizennyolc országában. Ezek az ügyek lakhatáshoz és közszolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, iskolai szegregációval, etnikai profilalkotással, roma nők reproduktív és szexuális egészségével, valamint roma gyerekek családból való aránytalan kiemelésével kapcsolatosak. A jogi munka mellett pedig emberi jogi monitorozást és érdekérvényesítést, kutatásokat és széles körű szemléletformáló kommunikációs munkát is végeznek.

Fotó: Pexels.com