Kiáll a roma nők reproduktív jogaiért, foglalkoztatja a kolorizmus, és a különböző társadalmi problémák kérdése is, ami miatt bizonyos embereket másként kezel a társadalom. Judit egy kis faluban nevelkedett, rendkívül boldog gyermekkora volt. A szülei mindenben támogatták őt és a testvérét is. Felnőttként visszagondolva nagyon büszke rá, hogy vidéken nőhetett fel és megtapasztalhatta a természet közelségét, az önfenntartó lét szépségét.

„A roma emberekről kialakult nagycsaládos sztereotípiával ellentétben nekem egy testvérem van. Bár a vidéki élet gyakran párosul a lassúság és nyugalom érzetével, ha kertes házban élsz, nincs olyan időszak, amikor ne lenne valamilyen az évszaknak megfelelő feladat” – kezdi történetét Judit. A továbbtanulás soha nem volt kérdés az esetében, ösztöndíjak és tanárai támogatták, anyukája pedig a jogi pálya felé szerette volna terelni, de az élet úgy hozta, hogy teljesen más irányt választott„Pécsett jártam gimnáziumba, miután megismerkedtem a francia nyelv szépségével, nem volt kérdés, hogy ezen a területen folytatom tovább a tanulmányaimat. Azt szoktam mondani, nekem több kalapom van, rengeteg területen kipróbálhattam eddig magamat.

Francia és Romológia tanárként végeztem az egyetemen, de a klasszikus tanári pályán való lavírozás nagy felismerést jelentett és hamar rájöttem, hogy ez nem az én utam. Szerintem fontos tudatosítani az emberekben, hogy merjenek hibázni, tévedni, útközben, gyakorlatban jövünk rá, hogy miben találjuk meg magunkat igazán. Azóta sok minden változott. Jelenleg az Európai Roma Jogok Központjánál dolgozom. A CEU-n Közpolitika szakon diplomáztam, majd hazai és nemzetközi szakmai tapasztalatot nonformális oktatási programok kidolgozása és vezetése, közpolitikai elemzések, kutatások, emberi jogi monitorozás és érdekérvényesítés területén szereztem. Talán az oktatás és a tudás átadás az, ami kapocsként összefogja ezt a sokféleséget.

A tudás átadás és bővítés a mai napig megmaradt, hiszen tanácsadóként és trénerként workshopokat tartok cégeknek, szervezeteknek arról, hogyan lehetnek még nyitottabbak és elfogadóbbak. Emellett rendszeresen előadok és magyar médiafelületeken publikálok emberi jogi, női szolidaritás, mentális egészség és más társadalmi kérdéseket érintő tartalmakat, illetve megosztom a nézőpontomat a privilégiumok és rasszizmus elleni reziliencia témakörében.”-mondta el. Judit az elmúlt években rengeteg területen kipróbálhatta magát. Az újságírás mellett dolgozott az UCCU Alapítványnál a romák elleni előítéletek megdöntésében, szexedukátorként is tevékenykedett, trénerként pedig elkötelezetten munkálkodik a társadalmi egyenlőség és inklúzió előmozdításának ügyéért. Emellett társalapítója a Ame Panzh informális roma csoportnak, amire úgy tekint, mint az egyik legjobb dolog, ami történhetett vele.„A covid ideje alatt alakult a csoport, olyan témákat akartunk előtérbe helyzeni, amiről korábban még nem nagyon beszélt senki. Tavaly szeptemberben jött ki a könyvünk, Az ébresztőkönyv címmel. Rendkívül büszke vagyok rá, azt hiszem egy hiánypótló olvasmány, amit kötelező lenne mindenkinek elolvasni, aki emberekkel foglalkozik és diverzitás, egyenjogúság és egyenlőség témában érdeklődik.-fejezte be.

Fotó: Pexels.com