A hazai cigány folklór zenekarai együtt ünnepelnek a húszéves Romengóval és a Kossuth- és Womex-díjas Lakatos Mónikával. A jubileumi gálakoncert december 6-án lesz Budapesten, az A38 hajón. A 2004-ben alapított Romengo a magyarországi oláh cigány zenei kultúra képviselője, négy kontinens, több mint 30 országában koncertezett két évtizedes pályafutása során. A december elején jubileumi koncertet adó együttes járt a legrangosabb világzenei fesztiválokon és koncerttermekben, Dél-Korea, Malajzia, Dél-Amerika, India, Mexikó, Üzbegisztán vagy éppen a Berlini Filharmónia vagy a Frankfurti Opera közönsége is hallhatta a Romengo zenéjét.  együttes a jubileumi eseményre elhívta az összes tradicionális cigány folklór zenét játszó zenekart, így „végtelen mulatságra”, felejthetetlen estére számíthat az, aki részt vesz a koncerten – írják közleményükben. Átdolgozott Romengo-dalok csendülnek fel a jubileumi eseményen!

A koncerten több mint 15 zenekar és számos egyéni művész lép fel. A zenekarok egytől egyig Romengo-dalokat fognak átdolgozni, így ünnepelve a húszéves zenekart és Lakatos Mónikát.Mint írják, a csapat fő ékessége a Kossuth-díjas és Womex-életműdíjas Lakatos Móbika utánozhatatlan, csodálatos hangja. Az énekesnő 2022-ben a Kossuth-díjat az első – a hagyományokat is őrző – oláh cigányként kapta meg. Ugyanígy első cigány származású díjazott volt a Womex életműdíjasok között is, aki – a Muzsikás együttes (2008) után – egyetlen magyar előadóként kapta meg a rangos világzenei elismerést.

A december 6.-ai koncert fellépői: Khamoro Budapest Band, Karaván Família, Parno Graszt, Kanizsa Csillagai, Kale Lulugyi, Farkas Pisti és zenekara, Lerom Vojasa, Kalyi Jag, Amaro Duho, Romano Drom, Phuripe, MazsiMó GipsyMó, Romano Glaso, Szilvási Gipsy Folk Band. A táncosok között van Balogh Katesz, Horváth Pákó, Táncos Zsuzsika, Balogh Zsolt és Balogh Rostás Jokó. Az együttes mindhárom nagylemeze a világzenei toplisták dobogós albumai közé került rádiós világzenei szakemberek szavazatai alapján. A tagok nagy része autodidakta módon tanult zenélni. A szülőktől, nagyszülőktől hallott dalokat a mai városi hangzásnak megfelelően a hagyományok tiszteletével szólaltatják meg. „– Egy élő kultúrában természetes a változás, amely nemcsak a zene, hanem a kultúra egyéb területein is tetten érhető. Ami az énektechnikát illeti, talán az én generációm az, amelyik még használja az igazi régi torokhangot és azt a női énektechnikát, ami a cigány dalokra jellemző.

Az újabb generációs énekesek már populárisabb technikával énekelnek és populárisabb dalokat is adnak elő. Ami nagyon fontos, hogy a lélek az, ami meghatározza a cigány zenét, egyáltalán a zenét, s ez az, ami talán kevésbé mutatkozik meg a mostani zenékben. Azt érzem, hogy az a régi világ, amit mi még ismerhettünk, amiben felnőhettünk, azok az értékek, amelyeket a szüleink, nagyszüleink átadtak nekünk, eltűnőben vannak. Az internettel egy óriási világ nyílt meg, valami megfoghatatlanul más lett, és nemcsak a cigány közösségekben. Van, amivel nyertünk, van, amivel veszítettünk, és azt hiszem, ez érezhető zenei téren is.”-nyilatkozta Lakatos Mónika.

Fotó: www.romengo.hu