A vándorló életmódot folytató, mélyszegénységben élő népcsoport konyháját egykor az egyszerű, gyors ételek jellemezték, amelyeket nomád körülmények között készítettek el. Ma a cigány konyha egyet jelent a bőség asztalával, amelyet a fűszeres és házias ízek jellemeznek. A Köztünk élnek magazin következő része a tradicionális ételekkel és elkészítési módjukkal foglalkozik. Kiderül többek között, hogy milyen változáson mentek keresztül a mindennapi főztjeik, s melyek azok a fogások, amelyekkel megkérdőjelezhetetlenül a cigányságot azonosítják. A műsor kendőzetlenűl beszél azokról a vészterhes időkről is, amikor a szükség rákényszerítette a cigányságok a döghús fogyasztására. De vándorlásaik során nem vetették meg az ürge, varjú vagy sün fogyasztását sem, amelyeket meghatározott, íratlan szabályok szerint készítettek el. Úgy tartották ugyanis, hogy annak az állatnak a húsa, amelyt Isten pusztított el, jobb kell, hogy legyen, mint azé, amely egy ember keze által veszett el. A téma egyik hivatkozási alapjául Domán Imre 1984-ben megjelent írása szolgál. Emellett Szigeti Andor könyve és Michael Sinclair Stewart: Cigány módon élni tanulmányai is érdekes adalékokat nyújt a hallgatónak. Az utóbbi egyebek mellett hangsúlyozza, hogy a cigányság vendégszerető népcsoport, olyannyira, hogy zsugorinak tartják, aki nem kínálja meg valamivel a hozzá betérőt, ill. sértésnek tekinti, ha valaki visszautasítja a feléje irányuló figyelmességet.

A magazin továbbá a karácsonyi készülődésbe is betekintést enged. Nagy Nikolett és édesanyja elárulja, hogyan készül náluk az igazi házias töltött káposzta, illetve több ünnepi étel receptjéről is lerántja a leplet. A hallgatók megtudhatják azt is, mi a bodag, s vajon milyen helyet foglal el a roma gasztronómiában.Ha kíváncsiak rá, hogy milyen párhuzamok vonhatók a magyar és a cigány ételek között, valamint az asszimiláció egyet jelent-e tradícióik elhalványulásával, hallhassák meg az ötödik részt január 15-én, 12 órai kezdettel a Rádió Szarvas hullámhosszán. cigányok asztalára gyakran kerül főzelék. Főleg hétköznapokon fogyasztanak ilyeneket. Feltét azonban nem mindig kerül rá, illetve úgynevezett „feltét pótló” feltéteket készítenek. Nagyon leleményesek. Magyarországon No. 1. a cigányok asztalán a kelkáposzta főzelék. Ezt a magyar konyhánál megszokott rántásnál fűszeresebb rántással készítik. Az egyik legjellegzetesebb cigányétel a lecsó. Eszik ezt önállóan és köretként, télen és nyáron, a nap minden szakában. A cigány konyha nem a salátakülönlegességeiről híres. Általában saláta és savanyúság nélkül fogyasztották ételeiket. Amennyiben azonban készítettek salátát, akkor az a legegyszerűbb hozzávalókból (pl. káposzta) készült. Feldolgozzák még ezen kívül a babot, krumplit, céklát, zellert, uborkát, paprikát, zöldparadicsomot is.

Fotó: Pexels.com