A cigányság vallásosságát, szokásait általában a környezet tradíciói alakítják. Az esztendő ünnepei­nek megtartása egyben a közösség összetartozás-tudatának és a családi kapcsolatoknak az erősítését is szolgálja. A cigányság számára Krisztus halálának és feltámadásának ünnepe hasonlóan nagy jelentőségű, mint a karácsony. A magyarországi cigány közösségek hagyományában megtaláljuk a húsvéti nagyböjtöt (noha manapság vidéken már sok cigány család azt mondja, a nagy szegénységben nincs sok nap, amikor ne böjtölnének, s örülnek, ha főzni tudnak a családjuknak – tehát nem mindenhol ragaszkodnak mereven a szigorú böjt hagyományához.)

A roma származású néprajzos, Rézműves Melinda, a piliscsabai cigány szegkovácsok közösségével is foglalkozott, ahol például húsvétkor egyhetes dologszünetet tartottak. Nagycsütörtökön hajnaltól reggel nyolc óráig dolgoztak, akkor pedig lemosták a szerszámaikat, megmosdottak, így vette kezdetét számukra a húsvéti időszak. Nagypénteken és nagyszombaton szigorú böjtöt tartottak, aki éhes volt, csak ruszlit ehetett, és csupán a szombati esti mise után ültek a tyúkhússal, sonkával, sült hússal és kaláccsal megrakott asztalhoz.A cigány húsvét főként a gasztronómia terén különbözik a magyarok húsvéti szokásaitól, de természetesen vannak átfedések is az ünnepi asztal felhozatalában. Magyarországon a katolikus vidékeken a cigányok kosárban viszik szentelni a sonkát, kolbászt, tojást és olykor sárgatúrót, töltött tyúkot. A görög katolikus többségű Hodászon a kutatások azt mutatják, hogy a cigányok tartották fent a húsvéti pászkaszentelés hagyományát. A cigány családok már jóval húsvét előtt azon igyekeztek, arra gyűjtöttek, hogy az ünnepi ételekhez szükséges húst, lisztet, tojást megvásárolhassák, és legyen pénzük húsvéti pászkát süttetni a helybéli parasztasszonyokkal.A cigány családokban szombaton korán hozzákezdenek a hagyományos húsvéti ételek főzéséhez, sütéséhez: savanyított káposztalevélbe töltött káposztás húst, füstölt sonkát, sült húst, rántott húst, pörköltet, tyúkhúslevest készítenek.

A magyarországi cigány közösségekben a káposzta, akár töltött, akár paradicsomos formájában, mindenütt fellelhető az ünnepi asztalon is – sokfelé libabegyébe kolbászhúst töltenek, azt füstölik fel és főzik meg a húsvéti festett tojások mellé. húsvéti ünnepkör szokásai közül ugyancsak jelentőségteljes a locsolóvárás és általában a vendégvárás. Pénzt és időt nem sajnálnak az ünneplésre, összejön a rokonság és sokfelé az ismerősök is eljárnak húsvétot köszönteni. Faluhelyen, ha már jó idő van, általában az udvaron terítenek. A vasárnap délelőtt az érkező vendégeket étellel, itallal várják, a lányok húsvéti tojást festenek. Húsvét hétfőn ugyancsak megterített asztallal várják a locsolkodókat. A húsvéti szokások között fellelhetők azonban jellegzetesen cigány motívumok is, például a szerencse biztosításának rítusai, amelyek általában is megtalálhatók a cigányok tárgyi és szellemi kultúrájában. A Rézműves Melinda által leírt piliscsabai szegkovácsok közösségében például a húsvéti köszöntőkben is kiemelten fontos szerepet kap a szerencse biztosítása: „Érjük meg a húsvétot erőben, szerencsével, sok pénzzel, szép menyecskékkel!”, vagy „Egészségesek és szerencsések legyetek!” Máshol pedig a locsolóvers tartalmazza a szerencsekívánságot: „Zöld rétet jártam,/ Sok virágot láttam,/ Itt is van egy virágocska,/ Legyen szerencsés e lányka!”

Fotó: Pexels.com