Daróczi Ágnes nevét az 1972-ben megrendezett Ki Mit Tud? vetélkedőből ismerte meg az ország, amikor magyarul és cigányúl mondott verset. Azon a nyelven, ami az akkori kurzus szerint nem létezett, ahogy cigány kultúra sem, mert törvényileg betiltották az asszimiláció jegyében. A mai cigány fiatalok nem is tudják, micsoda öntudatra és bátorságra vallott a tinédzser lány népéért, az anyanyelvéért való kiállása a televízió nagy nyilvánossága előtt. Voltaképpen ezzel a tettével elindította a cigány emancipációs mozgalmat. Budapest születésnapján, 2024. november 15-én Daróczi Ágnes a főváros díszpolgára lett. Októberben személyesen a főpolgármester hívta fel, hogy értesítse a közgyűlés döntéséről. Amikor Ági rákérdezett, hogy ki javasolta őt erre a megtisztelő címre, a főpolgármester azt válaszolta: neki jutott eszébe. Ugyanazon a héten a bedői önkormányzat is jelentkezett, hogy díszpolgári címet szeretnének adományozni neki és posztumusz Choli Daróczi Józsefnek. Mindketten ott nevelkedtek, onnan indultak, hogy megvívják harcukat a cigányok egyenjogúságáért, a kultúra és a nyelv elismertetéséért, valamint a közös történelmünk megismertetéséért. Mindketten a saját eszközeikkel. Három nappal a 70. születésnapja előtt pedig Daróczi Ágnes ünnepélyes keretek közt megkapta a Budapest Díszpolgára címet. a „hazai cigányság meghatározó alakjaként nyújtott kiemelkedő művészi és kutatói munkásságáért, a romák érdekképviseletében betöltött szerepéért a Budapest Díszpolgára kitüntető címet” adományozták számára. Olyan sok kudarc, mellőzés után végre elismerték a munkásságát. Ő az első cigány nő, aki megkapta a fővárosi díszpolgárságot.

Daróczi Ágnes a magyar–román–cigány nemzetiségű, a ma már nem egészen 300 főt számláló Bedőn nevelkedett. A faluban a díszpolgári címet azért alapították, hogy a két neves cigány személyiségnek meghálálják, amiért hírét vitték a településnek.Újpesten, a Rácz Gyöngyi Közösségi Központban működik a NősziRom Váradi Éva vezetésével, ahová rendre roma női példaképeket hívnak meg. Ez az est értük szerveződik, róluk szól, a munkásságukról. November 9-én Daróczi Ágnes volt a példakép, és az ő szavait idézték az est mottójául. „Ahhoz, hogy a cigány szó pejoratív, sértő, megalázó tartalma megszűnjön, egyrészt kiváló emberek sorának a nevét kell adnia, hogy a cigány mivolt vállalható legyen, másrészt a társadalom garanciájára van szükség a cigány fogalom rangjának megadásához.” (Elhangzott 1986. június 12-én a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének alakuló ülésén.)Horváth Aladár a méltatásában azt mondta, hogy Daróczi Ágnes a magyar cigányok ősanyja.

Fotó: Pexels.com