Ha egy csoportnak nincs neve, sem a csoport tagjai, sem más csoportok tagjai nem képesek elhatárolni a csoportot a társadalmilag megszerkesztett valóságban, nem jön létre a csoport szemantikai tere, saját valósága a társadalmilag megszerkesztett valóság egyetemében.A cigányok esetében a névtelenség a saját csoport perspektívájából nézve feltűnő, mivel a külső csoportok szemében a cigányoknak nevezett csoport eleve megjelent és elkülönült. Indoeurópai nyelvekben az egyipotomi erededetre utaló név (Gypsy) vagy agörög ατσιγανος (atsziganosz) névre visszavezethető nevek egyike (cikan, Zigeuner, tzigane, zongaro, zigan stb.) szolgál a csoport megjelölésére. A görög szó eredetileg olyan emberekre utalt, akik a „törvénnyel szemben állnak”, „kívülállók vagy „érinthetetlenek”.A külső megfigyelő szemében egységesnek és differenciálatlannak tűnő csoport tagjai nem ismertek olyan nevet, amely az egész csoport megjelölésére szolgált volna.Magyarországon a „roma” szó mind a napig versenyben van a „cigány” szóval, melyet az esetleges negativ konotációk ellenére sok ember önmaga azonosítására is alkalmaz, sőt a csoportot hivatalosan megjelenítő önkormányzat is az „Országos Cigány Önkormányzat” nevet használja.A magyarországi cigány kisebbség sajátos helyzetére utal, hogy a magukat „cigánynak” vagy „romának” nevező emberek száma rendre alatta marad a magukat nem cigánynak tartó személyek által megadott számnak. A „belső” és a „külső” kategorizáció által látni vélt populációk nem esnek egybe. A „belső” kategorizáció eredményeként létrehozott populáció jóval kisebb mint a „külső” kategorizáció által létrehozott populáció ).A cigánykép megközelítéseiA kutatás során 5 megközelítésben vizsgálták a megkérdezettek cigányokról alkotott képét és a cigányokkal kapcsolatos érzéseit. Az első megközelítésben azt nézték, hogy a megkérdezettek milyen mértékű távolságot érezenek az általuk cigányként azonosított csoporttól. A társadalmi távolság mérésekor szokásosan alkalmazott-skála három fokozata mentén azt kérdezték, hogy a megkérdezett elfogadná-e, szomszédként és munkatársként cigánynak tartott személyt.Harmadik megközelítésben a „cigány” szó által mozgósított érzéseket, s az érzések igazolásaként megfogalmazódó sztereotípiákat vizsgálták, különös hangsúllyal a mai magyar közbeszédben megfogalmazódó vádakra A negyedik megközelítés a többség és a kisebbség együttéléséből adódó konfliktus potenciált mérte fel, melynek során felmérték a konfliktus megoldásának lehetséges kimeneteleit,megoldásait.Az ötödik megközelítés során a megkérdezettek által cigánynak tartott népesség létszámadataira voltak kíváncsiak. Mindegyik válaszadótól megkérdezték hogy százalékokban kifejezve mekkorára becsülik a magyarországi népességen belül a cigányok arányát, majd ugyanerre a becslésre kérték őket 20 éves távlatban.

A kapott változók alapján sokváltozós matematikai statisztikai eljárás alkalmazásával csoportokat hoztak létre a válaszadók között, mely csoportok a cigányokhoz való érzelmi viszony szerint különböztek egymástól. Az elemzés révén létrejött csoportokat a magyar nemzeti identitás jellege és egyes szociológia változók függvényében is megvizsgálták.

Fotó: Pexels.com