Mit jelent ma Magyarországon hétköznapi hősnek lenni? Nem azt, hogy valaki különb vagy több másoknál. A hétköznapi hős teszi a dolgát: tanítja a gyerekeinket, megmenti szívbeteget, frizurát készít, tartja a lelket egy közösségben, vagy éppen fémrudat hegeszt a magyar zászló alá. Ott van köztünk, dolgozik, gondoskodik, kitart – és mégis sokszor láthatatlan marad. A Roma Sajtóközpont és a Roma Play által tíz éve alapított Aranypánt-díj őket állítja reflektorfénybe. A díj célja, hogy évről évre olyan embereket mutasson be a nagyközönségnek, akik foglalkozásuk révén elismerést vívtak ki a környezetükben, és közben önazonos romaként élik mindennapjaikat. 2023-ban Kovács Richárd rendőr főhadnagy kapta meg az elismerést.

Több mint 800 ezer roma magyar él ma Magyarországon, akik nap mint nap építik ezt az országot – mint bárki más. Nemcsak részei, hanem formálói is a magyar társadalomnak. A díj jelöltjei idén is a legkülönfélébb élethelyzetekből érkeznek. Van köztük koreográfus, aki saját tréningrendszert dolgozott ki, gyermekvédelmi szakember, aki biztonságot teremt a legkiszolgáltatottabbaknak, és olyan pedagógus is, aki szabadidejében egy felnőtt férfit tanít meg olvasni.Az Aranypánt-díj azonban nem a „csak akarni kell” hamis ígéretét közvetíti. Tudjuk jól: a szegénység, az előítéletek, az elzártság valós, sokszor legyőzhetetlen akadályokat emel. A jelöltek nem szuperhősök, nem kivételek – de az ő példájuk megmutatja, mi történhet, ha mégis akad egy lehetőség, egy mentor, egy esély. És hogy mennyit számít, ha nem állnak útjukba.

Az Aranypánt-díj az egyenlőségről szól. Hogy egyenlőek vagyunk – ha hagyják. És hogy ezt ne felejtsük el, időről időre meg kell mutatnunk, milyen sokféleképpen lehet jónak lenni, értéket teremteni, közösséget építeni.Idén ismét tíz fantasztikus roma ember történetével találkozhatnak. Kérjük, olvassák el a portréikat, és szavazzanak a Roma Play oldalán és itt a cikk végén azokra, akiket a leginkább méltónak éreznek az Aranypánt-díjra. Szavazni legfeljebb három jelöltre lehet, a portrék végén. A díjat április 7-én, a nemzetközi roma nap alkalmából adják át egy ünnepélyes gálán a Budapest Jazz Clubban. Budai Krisztián nagybőgőművész; Ennio Morricone, Quincy Jones, Andrea Bocelli, Placido Domingo. Csak néhány azok közül a világsztárok közül, akikkel a Békésen született Budai Krisztián már állt egy színpadon. A Budafoki Dohnányi Zenekar nagybőgő szólamvezetője, rendszeresen koncertezik itthon és külföldön egyaránt. A zene mellett a hit is fontos szerepet játszik az életében, keresztény közösségeket szervez. Zenészként és keresztény vezetőként is fontosnak tartja, hogy a roma fiatalok számára elérhetővé váljon a felsőfokú tanulás és az önazonos életvitel.

Hadházi Renáta pedagógus; Sáros utak és könyvekkel teli polcok között nőtt fel Hadházi Renáta, aki ma már három diplomával rendelkező pedagógus és kutató. Bár őt magát nem érte közvetlenül diszkrimináció, munkáját és életútját mélyen áthatja a társadalmi felelősségérzet – különösen azok iránt, akiket a rendszer elfelejtett. Magyar szakos tanár egy tiszaújvárosi általános iskolában, ahol tehetséggondozással foglalkozik. Diákjai inspirációjára elindított egy TikTok-csatornát, ahol pedagógiai módszertant, ötleteket, játékos irodalomtanítási gyakorlatokat oszt meg. Szabadidejében egy analfabéta felnőttet tanít írni-olvasni. Hámor József koreográfus; Hámor József koreográfus gyerekként került a tánc világába, több mint húsz éve tanít és alkot a kortárs tánc területén, saját fejlesztésű tréningrendszere professzionális szintű mozgásminőséget biztosít a táncosoknak. Előadásai zenéit is maga komponálja, koreográfiáival és pedagógiájával generációkat inspirált. Büszke roma származására, még ha művészete során nem is foglalkozik kifejezetten a saját etnikai-kulturális hátterével.

Fotó: Pexels.com