Maszlag Fanni az Újragondolt örökség című könyvéről így ír a kiadó: „A globalizáció és a modernizáció beszivárgása a tradicionális cigány közösségekbe nemcsak a közösség tagjainak életét alakítja át, de megváltoztatja a szocializáció módját, valamint a társadalmi integráció kereteit is, miközben új tartalmakkal tölti fel a cigány kultúrát és a közösség értékkészletét. A változó környezetben új jelentést kapnak a hagyományok, módosul a kultúraátadás formája, s mindezzel együtt formálódnak a mindennapokat meghatározó értékek is. Az átalakulás azonban nem jelenti a cigány tradíciók végleges eltűnését, hanem párhuzamosan új értékek, magatartásminták és identitásváltozatok jelennek meg. A cigány nők szerepe ebben a folyamatban különösen meghatározó, hiszen nem csupán a változások kezdeményezői, hanem ők biztosítják a tradíciók továbbvitelét is. A kötet szerzője e kettős szerep alakulását vizsgálja nők három generációjának életében, s arra keresi a választ, hogy a hagyományok őrzése, illetve azok feladása milyen mértékben befolyásolta a cigányok társadalmi integrációját az elmúlt évtizedekben.”

A kötet kiemelt témája a könyv alcíme: Hagyományos női szerepek és a roma nők identitása a változó világban. Sajnos Maszlag Fannival írott interjút nem találtam a tavalyi kiadással kapcsolatban. Ugyanakkor a cigányság helyzetével összefüggésben több közösségi oldalon is található vele készült videó. Ezek egyik a Youtube-on van fent, ahol az Újragondolt örökség egyik-másik témáját is érintő dolgokról beszél többekkel együtt. A 2023-ban rögzített videó részben a most ajánlott kötetben is szereplő kutatási anyagokat mutatja be, amelyek elsősorban a társadalmi bizalom legbelsőbb köreinek (mikroszintű, családi és közösségi szintű bizalom) működését vizsgálják hátrányos helyzetű, gyakran roma többségű, szegregált falvakban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén. A cigány emberek mindennapi nehézségeiről szóló beszélgetés során egy nagyobb látószög is megjelenik. Maszlag Fanni ekkor egyszerűen úgy definiálja a társadalmi tőkét, mint „az emberek közti kapcsolatok összességét”. Kutatása szerint a hátrányos helyzetű rétegekben (átlag alatt vagy éppen az átlagon élők) a kapcsolatok sokkal fontosabbak a boldoguláshoz, mint a gazdagabbaknál, akik inkább az egyéni törekvéseket hangsúlyozzák. Az alacsonyabb státuszúaknál dominálnak az erős kötések (család, rokonok), amelyek stabilitást adnak, de kevésbé hasznosak a munkaerőpiacon vagy a mobilitásban. Ezzel szemben a gyengébb kötések (pl. pedagógusok, mentorok) kulcsfontosságúak lehetnek a kitöréshez.

Fotó: Pexels.com