Orsós Zsuzsanna: a romák körében közel kétszer gyakoribb a daganatos megbetegedés, aminek nincsenek genetikai okai. Orsós Zsuzsanna egyetemi adjunktus biológussal készült interjúja egy súlyos, közérdekű témára irányítja a figyelmet: a roma közösségek egészségi helyzetére, azon belül is a daganatos megbetegedések arányára, a megelőzésre és az egészségtudatosság szerepére. A cikkben idézett kutatási eredmények alapján egy észak-magyarországi kistérségi vizsgálat azt találta, hogy a roma lakosok körében 1,8-szor gyakrabban fordult elő daganatos megbetegedés, mint ugyanabban a régióban élő nem roma lakosoknál. Magyarországon az egészségügyi és oktatási intézményekben általában nem rögzítenek nemzetiségi adatokat, ezért országos, etnikai bontású statisztikák nem állnak rendelkezésre. Emiatt a kutatók jellemzően külön engedéllyel végzett, kisebb mintás vizsgálatokból tudnak következtetéseket levonni. A korábbi Aranypánt-díj jelölt kutató arról is beszél, hogy a kutatócsoportjuk kifejezetten azt vizsgálta: lehetnek-e genetikai okai a magasabb daganatos halálozásnak. A cikkben ismertetett eredmény szerint a vizsgált genetikai tényezők gyakorisága nem adott ilyen magyarázatot, vagyis a roma mintákban a kockázati allélváltozatok előfordulása nem tért el úgy, hogy az önmagában indokolná a rosszabb mutatókat.

Orsós a fókuszt az életkörülményekre, az egészségértésre, a megelőzésre, a szűrésekhez való hozzáférésre és a bizalomra helyezi. Megterveztünk egy olyan vizsgálatot, ahol az akartuk kideríteni, hogy a genetikai tényezők állnak-e a magasabb halálozás hátterében. A kutatásban a korai karcinogenezisben szabályozó szereppel bíró legfontosabb géneket vizsgáltuk. A genotipizálás eredménye szerint a romák magasabb daganatos halálozásáért nem a genetikai tényezők a felelősek, ugyanis a roma mintákban ugyanolyan gyakorisággal fordultak elő a daganatok kialakulásával kapcsolatban alacsony kockázatúnak számító allélváltozatok és a magas kockázatúak, mint a nem romáknál. A disszertációm konklúziója tehát az lett, hogy a gyakoribb megbetegedés hátterében nem a belső, azaz genetikai tényezők állnak, akkor tehát egyértelműen a külső, azaz az életmódi és környezeti tényezők okolhatók.”-mondta el Zsuzsanna. Zsuzsanna 51 éves biológus, egyetemi adjunktus, kutató. Hetedikként született egy Tolna megyei község beás cigány családjában, 1992-ben érettségizett, utána laborasszisztensként dolgozott Pécsen. 2000-ben felvételt nyert Szegedre, biológus szakra, amit végül 2005-ben Pécsen fejezett be. Még ebben az évben jelentkezett az orvosi kar doktori képzésére, doktoranduszként elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia nappali tagozatos roma PhD-hallgatóknak kiírt első ösztöndíját. Disszertációját 2013-védte meg.

Fotó: Pexels.com