Az esemény témájához szorosan kapcsolódik az intézmény egy másik programja: az érdeklődők november 26-án Mesemondás a gömöri romungrók körében címmel interaktív online előadásba és beszélgetésbe kapcsolódhatnak bele. 2025. november 22-én a Hagyományok Házában Puvásztā – Paramicsa – Mese. A cigány népmese a közművelődésben elnevezéssel tartottak szimpóziumot. A háromnyelvű cím – a beás, a lovári és a magyar – közös népmesekincsünk sokszínűségére és a közös kulturális értékekre egyszerre utalt. A tudományos találkozó a cigány népmese, a mesemondás mai kulturális, pedagógiai és közművelődési szerepét vizsgálta. A rendezvény kitűzött célja volt, hogy párbeszédet teremtsen kutatók, pedagógusok, mesemondók, kulturális szakemberek és a témában érdekelt közösségek között. A konferencián néprajzkutatók, antropológusok, nyelvészek és kulturális közvetítők tartottak előadást a cigány népmesekincs kutatásáról, hagyományairól, a magyar népmesével való kapcsolódási pontokról, mesemondóversenyekről, valamint a mesék szerepéről a nevelésben, a közösségépítésben, a felzárkóztatásban. A szakmai program részeként oláh-cigány és romungró származású mesemondó is fellépett, bemutatva az élőszavas mesemondás hagyományos formáit. A napra a koronát a Paramisi Társulat A három muzsikus című interaktív népmeseszínházi előadása tette fel. A téma egy kisebb szeletével, néprajzi gyűjtések tapasztalatainak átadásával folytatódik tovább, november 26-án egy online előadással és beszélgetéssel. A Hagyományok Háza Szabadegyetemének keretein belül A népmese mai élete és a Meseszó Egyesület ÉLŐSZÓVAL, amit a meséről tudni kell című sorozatainak mai, közös alkalmán a mesekedvelő felnőttek a Mesemondás a gömöri romungrók körében címmel hallhatnak előadást, tehetnek föl maguk is kérdéseket. A mai napon, szerda este 19.00 órakor kezdődő eseményhez az est vendége, Varga Norbert közművelődési szakember, folklórkutató, a Hagyományok Háza Hálózat szakmai munkatársa fűzi hozzá gondolatait. „Az ezredfordulótól foglalkozok néprajzi gyűjtéssel és kutatással: szűkebb területem a prózai népköltészet. Munkám során mindegyik szlovákiai magyar néprajzi tájegységet bejártam, s törvényszerű volt, hogy eljussak a magyar anyanyelvű gömöri romugrók/cigányok közé is. Tettem azért, mert körükben még a 1980-90-es években is élt a mesemondás hagyománya. Náluk maradtak meg azok a szájhagyományozott történetek, amik a parasztság köréből jó pár évtizeddel korábban kikoptak.-mondta el.

Fotó: Pexels.com