Radics Béla fővárosi képviselő kezdeményezte, hogy állítsanak méltó emlékművet a roma ellenállás napjának hőseinek. Radics Béla képviselő roma lágerlázadásról való megemlékezésről szóló javaslatát egyhangúlag támogatták a Fővárosi Közgyűlésben. „A történelem legsötétebb pillanataiban is születnek hősök!” – írta közösségi oldalán. Az emlékmű hiánypótló lesz Budapesten. 1944. május 16-án a táborparancsnok, Rudolf Höss intézkedésére megpróbálták felszámolni az Auschwitz-Birkenau II/e láger részében felállított külön cigány családi tábort. A cigányok fellázadtak, a férfiak, a nők és a gyerekek is fegyvereket készítettek, és amikor a katonák kora reggel megérkeztek, hogy a halálba vezessék a kisgyerekes családokat, kövekkel, vascsövekkel, deszkákkal, szögesdróttal verték vissza őket. A katonák mégis sok romát lemészároltak, de náci tisztek is meghaltak.

A roma ellenállás napja ezáltal lett annak példaértékű bizonyítéka, hogy az elnyomással a kilátástalannak tűnő helyzetekben is szembe lehet, és szembe is kell szállni. Az auschwitzi haláltáborban 371 cigány kisgyerek született, akik mindannyian a náci vérontás áldozatai lettek.Ez a történelmi esemény méltatlanul maradt csupán lábjegyzet, pedig óriási jelentősége van: 1944. május 16-án a romák fellázadtak és legyőzték a náci halálgyár katonáit – mesélte Radics Béla az Origónak.„Aznap, tudva, hogy a biztos halál vár rájuk, az éheztetett és meggyötőrt romák szembeszálltak az SS katonákkal.Amiből csak tudtak, fegyvert készítettek, és a több ezres tömeg megakadályozta Rudolf Höss, az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokának tervét: hogy minden roma foglyot – férfit, nőt, gyermeket – a gázkamrába küldjenek. Bár ezzel csak két és fél hónapnyi haladékot nyertek, kiállásuk az emberi méltóság és szabadság örök példája lett. A legnagyobb sötétségben születnek a hősök, akik a leggonoszabb erőkkel is szembe mernek nézni – és azon a napon a gyilkos osztagot meghátrálásra kényszerítették.

Hamarosan Budapesten egy emlékmű is őrzi ezt a bátor helytállást, amelyre a történelem eddig csak lábjegyzetként emlékezett. A roma tábor foglyai között 371 csecsemő is volt – 371 ártatlan élet, amelynek nem adatott meg a jövő. Ezzel a döntéssel rájuk is emlékezünk. Közös emberi sorsunk része a történelem üzenete, amely ma is szól roma és nem roma számára egyaránt: a család védelme, az emberi méltóság és a szabadság semmilyen körülmények között nem kérdőjelezhető meg. Soha többé nem engedhetjük, hogy hasonló borzalom megtörténjen. Hálás vagyok, hogy a 12 órás vita után ebben a szimbolikus, mégis rendkívül fontos kérdésben egységes támogatást kapott az ügyünk. A Budapest Főváros Önkormányzata, az Országos Roma Önkormányzat, a Fővárosi Nemzeti Roma Önkormányzat és a Cigány Közösségek Szövetsége is egy emberként álltak a kezdeményezés mellé. Bízom benne, hogy a roma hősökről és fiatal áldozatokról készült mementót hamarosan minden budapesti meglátogathatja.”

Fotó: Pexels.com