A Fonódások című interjúkötet tizenegy roma család életét mutatja be a mindennapi kihívásoktól a karrier és a gyermeknevelés összehangolásáig. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) gondozásában megjelent könyvben szereplő életutak inspiráló példák, ugyanakkor a kötet alig foglalkozik a roma közösségek társadalmi helyzetével és a rendszerszintű nehézségekkel. „A Fonódások a harmadik darabja annak a kötetsorozatnak, amelynek célja, hogy árnyalt és hiteles képet adjon a magyarországi roma közösségek sokszínűségéről, erejéről és belső világáról” – írja Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke az előszóban. Felidézi, hogy az előző kötetek közül A roma nők egymás közt a női sorsokat állította középpontba, a Sorsformálók pedig a férfiak útkeresését és sikereit mutatta be. Az új kötetben a történetek találkoznak – párkapcsolatokban, családokban, közös sorsokban. A Fonódások tizenegy roma család életébe enged betekintést. Fűrész Tünde szerint a bemutatott családok nemcsak társadalmi mobilitásukban példaértékűek, hanem abban is, ahogyan egymásra találtak, közösséget építenek, gyerekeket nevelnek, és pályájukon sikereket érnek el.

A kötetben szereplő családok sok akadályt küzdöttek le, nehéz döntéseket hoztak meg, miközben hűek maradtak önmagukhoz, egymáshoz és a közösségükhöz. A KINCS elnöke szerint a címként választott „fonódás” találó metafora: a párkapcsolat, a család, a gyermeknevelés és a karrierépítés különböző szálakból áll össze. Eltérő személyiségek, különböző minták, vágyak, hagyományok és kompromisszumok alkotják azt a szövetet, amelyet családnak nevezünk. Nyári Károly és Lányi Edit egészen fiatalon találkoztak: egy gólyabálon ismerkedtek meg. „Ahogy jött le a lépcsőn, én megláttam, és azonnal azt mondtam, hogy ő lesz az én feleségem. Ott eldöntöttem!” – idézi fel Nyári Károly, mire Edit hozzáteszi: feltétel volt, hogy amíg mindketten le nem diplomáznak, nem házasodhatnak össze. Végül huszonegy és huszonkét évesen kötöttek házasságot, majd megszületett első lányuk, Edit. Ezután Hollandia következett, ahol Nyári Károly három hónapos szerződése évekig tartó munkává bővült – a család pedig együtt ment vele. Szerintük a nehézségeken a feltétel nélküli szeretet és az egymás iránti tisztelet segítette át őket.

Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész és Besszer Szilvia fesztiváligazgató arról is mesélnek, hogyan változtatta meg az életüket gyermekük születése. Balázs szerint a legnagyobb változás a lelkükben történt: Amikor először megláttuk a kislányunkat, minden másodlagossá vált. Azóta minden döntésünkben ő az első. Besszer Szilvia úgy fogalmaz: nem az a cél, hogy a gyermek mindent megkapjon, hanem hogy megtanulja értékelni azt, amit kap, és biztonságos, szeretetteljes környezetben nőhessen fel.

Fotó: Pexels.com