Szabad lélekkel Isten rendjében – Országos roma zarándoklatot tartottak Mátraverebély-Szentkúton. Július 4-én, szombaton, Sarlós Boldogasszony ünnepéhez kapcsolódóan Mátraverebély-Szentkúton tartották meg a 18. országos roma zarándoklatot a Boldog Ceferino Intézet (az MKPK cigánypasztorációért felelős lelkiségi háttérintézménye) szervezésében. Az ünnepi mise főcelebránsa és szónoka Székely János szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt.A 18. országos roma zarándoklat mottója a népét megszabadító Istenről szólt: „Mert hisz a te néped és tulajdonod, kivezetted Egyiptomból, a vaskohóból.” (Kir 8,51).Miután sorra érkeztek az ország több pontjáról a roma zarándokcsoportok Szentkútra, és áldást kaptak a kegyhely igazgatójától, Orosz Lóránt ferences szerzetestől, zenés dicsőítés kezdődött a kegyhely oltáránál. A délelőtt folyamán azután Koós Ede egri cigánypasztorációs referens beszélt a szenvedélybetegségekből való szabadulás lehetőségéről és a cigányság értékeiről. Mint mondta,

a cigányság mindig sokszínű volt, de a közös eredet, a közös sors, a közös sebek és értékek összekötik őket. A keresztény cigány emberek pedig vallják, hogy a Teremtő gyermekei.

Sarlós Boldogasszony ünnepére utalva azt mondta: Szűz Mária (Erzsébetet látogatván) a Fiát hozza. „Hozzánk is így érkezik, Jézust hozza és nem csak a jóknak, a rendezett életűeknek, akiknek minden sikerül, hanem azoknak is, akik sebzettek, bűnösök, megfáradtak, csalódottak; a függőségekben, a nyomorban élőknek is – cigányoknak és nem cigányoknak egyaránt. Minden cigány emberért vagyunk itt ezen a zarándoklaton, azokért is, akik szeretnének szabadulni a szenvedélybetegségeikből, azokért is, akik még nem ismerték fel, hogy ezektől meg kellene szabadulniuk” – mondta Koós Ede.

A nap mottójára utalva rámutatott: Salamon király ebben az ószövetségi részben a népért imádkozik, mert tudja, a nép Istené és nem az uralkodóké. S a nép tagjai vétkeznek, ahogy minden nép tagjai követnek el bűnöket, hiszen minden közösség hordoz sebeket, minden családban vannak fájdalmas történések, minden embernek szüksége van a megtérésre – ezért egyetlen nép sem bélyegzhető meg. Ugyanakkor a bűn nem marad következmények nélkül, valamilyen fogság, nyomorúság követi, például belső fogság, amikor nem vagyunk szabadok a rossz szokásainktól, függőségeinktől, az indulatainktól, a vágyainktól.

Salamon azt kéri Istentől, hogy ha a nép felismeri bűnét, magába száll, s hozzá kiált, akkor szabadítsa meg őt. Ugyanakkor „gyógyulás nincs igazság nélkül, szabadulás nincs önismeret nélkül, megújulás nincs bűnbánat nélkül” – tette hozzá Koós Ede.A továbbiakban a cigányság értékeiről és jelen valóságáról beszélt. Mint mondta,az ősi értékekhez visszatalálni úgy lehet, hogy megszabadulunk a kötöttségeinktől. Koós Ede leszögezte: vannak alapvető emberi értékek, ilyen az istenfélelem, ami nem rettegést jelent, hanem tiszteletet, annak tudása, hogy az ember nem élhet akárhogyan, van számadás és van isteni irgalom is.

Fotó: Pexels.com