Számos roma származású művész kapott Kossuth-díjat, köztük a festő Szentandrássy István (akit 2020-ban veszítettünk el), a népdalénekes Lakatos Mónika (Romengo együttes tagja, WOMEX-életműdíjas), de a díjazottak között van több zenész (pl. a Muzsikás együttes), színművész, író, és más kulturális területeken alkotó személy is, akik hozzájárultak a magyar kultúrához. A Kossuth-díj elismerés a magyar kultúra és művészet kiemelkedő alkotóinak. Lakatos Mónika pályája nem tipikus zenészkarrier. Tősgyökeres budapestiként a mátyásföldi Holdvilág Kamaraszínházba járt le énekelgetni egy ott formálódó színházi társulatba. Itt találkozott Rostás „Mazsi” Mihállyal, későbbi férjével és alkotótársával. A családjában nem volt aktív zenész, de a hangok, dalok ott voltak a szülők, nagyszülők, a rokonok torkában, az otthon falaiban, minden mozdulatukban. A cigány életérzés az élete része. Bár volt egy sikeres kalandja az 1996-os Ki Mit Tud?-on, de nem úgy tervezte, hogy zenész lesz. Mindez megváltozott, amikor Mazsi és barátja, Lakatos János Guszti kiszálltak a Romano Dromból, mert saját zenekart akartak létrehozni. Visszanyúltak szülőfalujuk, a szabolcsi Nagyecsed letisztult oláh cigány hagyományaihoz és az egész produkció középpontja-motorja Móni és az ő hangja lett. Ebből lett a Romengo. Ének, szájbőgő, kanna, teknő, kanál, gitár, tambura, később hegedű, ahogy azt gyerekkorukban otthon látták, hallották. Gazdag tartalom és forma, azóta is ezt játsszák, néha tágítva a hagyomány határait. Künstler Ágnes (Kalyi Jag, Etnorom) és Juhász Miczura Mónika (Ando Drom, Mitsoura) mellett még Móni az, akinek a hangjára egy egész zenekar életművet épít.

Nagyon profán, de Lakatos Móni egész karrierje során nem csinál mást, mint énekel. Ezzel lehetne egy a sok közül, de nem így van. A titok a hangjában és a személyiségében van, amelyek nem válaszhatók el egymástól. Amikor énekel, nincs ember, aki ne sírna, örülne, táncolna vele, pedig a hallgatóság többsége – nyelvi okokból – nem is érti, miről szól a dal, de mindenki érzi, hogy valami különleges történik, mert így talán csak az angyalok tudnak énekelni. Ösztönösen, lenyűgözően, átélve minden hangot, amelyek egyenesen a szívet célozzák. Amit Lakatos Móni képvisel, nem csak egy pár tízezres magyarországi kisebbség kultúrája, hanem mindannyiunké is, akik itt élünk. Mindez a csoda két Romengo-albumon (Kétháné, 2011 és Nagyecsed-Budapest, 2014), valamint a cigány hallgatókat tartalmazó szólólemezen, a Romanimón (2018) lett eddig dokumentálva. Mindhárom album, szinte nulla marketinggel, bent volt az első tízben az egyik legfontosabb világzenei listán, a World Music Charts Europe-on. A 2014-es WOMEX-en meghívták egy konferenciára, ahol a cigányzenén kívül a cigányok helyzetéről beszélt. A közelmúltban élére állt az oláh cigány közösség ismert és ismeretlen tagjait bevonó Cigány Hangokzenei projektnek.

Fotó: Pexels.com