Szociális bérlakások létesülnek 106 felzárkózó településen

Hallgasd élőben!
Százhat kistelepülésen alakítanak ki szociális bérlakásokat a Felzárkózó települések programban résztvevő civil szervezetek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat koordinálásával, európai uniós támogatásból megvalósuló program során jellemzően használt ingatlanokat újítanak fel, a bérlőket pedig nyílt pályázat során választják ki. Az elmúlt hónapokban 127 bérlakás készült el, további 122 ingatlanban kivitelezési munkálatok zajlanak. Az eddig lezárult pályázatok után 70 épületbe összesen 258 lakó költözött be. A Felzárkózó települések program részeként létesülő szociális bérlakások elsősorban a rossz körülmények között élő családok számára kínálnak lehetőséget, hogy magasabb komfortfokozatú épületekbe költözhessenek. A szociális bérlakások a mai kor elvárásainak megfelelő otthonok, amelyek minden téren előrelépést jelentenek a hátrányos körülmények között élő lakók számára. Az átalakítás során korszerűsítik a házak nyílászáróit, az épületek hőszigetelést kapnak, modern fürdőt és konyhát alakítanak ki bennük, és újra cserélik az elektromos vezetékeket is. A bérlakások előre fizetős árammérőkkel felszereltek, a lakók csak a kifizetett energiát tudják felhasználni, így nem halmozhatnak fel tartozást. A bérlők a településeken meghirdetett nyílt pályázaton indulva juthatnak hozzá a lakásokhoz, de feltétel, hogy rendszeres és munkából származó jövedelemmel rendelkezzenek, időben fizessék a bérleti díjat és a rezsit, és rendben tartsák a környezetüket. Amennyiben minden feltétel teljesül, a családok öt évig maradhatnak az ingatlanban. Ez idő alatt felkészülhetnek arra, hogy megerősödve megtehessék a következő lépést, és önálló albérletbe, vagy saját ingatlanba költözzenek, a szociális bérlakásra pedig új pályázatot írnak ki, hogy más családok is lehetőséget kapjanak. Az együttműködő családokat a Felzárkózó települések program munkatársai számos módon segítik, hogy például magasabb jövedelmet jelentő munkát vállalhassanak, képzéseken vegyenek részt, vagy háztáji gazdaságban növényeket termeljenek.
Fotó: Pexels.com
További híreink
2026. május 20.
A roma közösségeiben a hit és a vallás sok esetben fontos szerepet tölt be az emberek életében
2026. május 19.
A roma kultúrában az étkezés jóval több, mint a biológiai szükségletek kielégítése: Családi összetartozás, a közösségi lét és az identitás megélésének a legfontosabb színtere
2026. május 19.
A roma felzárkóztatási programok elméleti fontosságát a gyakorlatban működő, kézzelfogható kezdeményezések igazolják a legjobban
2026. május 19.
A cigány vajda a roma közösségek hagyományos vezetője volt, aki fontos szerepet töltött be a közösség életének irányításában
2026. május 19.
A roma közösségek és az állatok kapcsolata
2026. május 15.
A kirekesztettségből az Egyház szívébe: A pápaság és a cigányság történelmi kapcsolata