A cigányzene egyike azoknak a művészeteknek, amelyekről napjainkban is sok vita folyik. A cigányok a Balkánról a 14. század vége táján kezdtek nyugatra vándorolni, s azóta Európa szerte és más földrészeken is megjelentek.

Így sok országban foglalkoztak életmódjukkal, művészetükkel. A 18. század végén és a 19. században már számos írás jelent meg róluk, s a publikációk száma azóta is növekszik. A cigányokról szóló első könyvet „A cigányokról és a cigányzenéről Magyarországon” címmel Liszt Ferenc írta és jelentette meg Párizsban 1859-ben. Ez heves vitákat váltott ki különösen Magyarországon.A zeneszerzőket a romantika korában kezdte érdekelni a cigány tematika. Számos színpadi és egyéb mű keletkezett pl. Johann Strauss: Cigánybáró, Lehár Ferenc: Cigányszerelem, Georges Bizett: Carmen, Petar Konjovič: Koštana stb. Cigány zenei elemeket találunk Glinka, Liszt, Bartók, Kodály, Ravel és mások műveiben is.A cigány tematikát, zenét felhasználó művek száma tehát nagy és jelentős. Ezzel szemben, eredeti cigány népzenéről szóló tudományos és népszerűsítő kiadványok, gyűjtemények a műit században és századunk első felében ritkán jelentek meg.A néprajzkutatók megjelentettek ugyan számos tanulmányt, közleményt a cigány életről, művészetről stb. A zenéről azonban keveset írtak. Mintha eredeti cigányzene nem is létezne. Ha említést tesznek róla, akkor is csak a nép temperamentumáról, virtuóz zenei készségekről esik szó, amit pedig muzsikál, azt nem tartják egyébnek mint a környezetükben élő népek zenéje sajátos cigány modorban való variálásának, parafrazálásának. Az utóbbi időben ezt a részigazságot igyekszik a népzenetudomány tisztázni.Az előbb említett viszonyulás az eredeti cigány népzenéhez sajnos napjainkban is előfordul. Gyűjteményes néprajzi kiadványokban gyakran találhatunk énekelt népdalszövegeket dallam nélkül. A hangszerekről is vajmi keveset vagy semmit sem közölnek.

A cigány népzene rendszeres és tudományos kutatását Magyarországon BARTÓK Béla és KODÁLY Zoltán kezdte el századunk első felében. Ezt 1937-től napjainkig CSENKI Imre, CSENKI Sándor, HAJDÚ András, VÍG Rudolf, SÁROSI Bálint KOVALCSIK Katalin és mások végezték. A gyűjtések eredménye több tízezer dallam és hangszeres zene.Jugoszláviában az utóbbi években cigány népzene- és népköltészet-kutatással Adrijana GOJKOVIČ, Rajkó DJURIČ, KOVALCSIK Katalin, Trifun DIMIČ, e sorok írója és mások is foglalkoztak.Cigány népzenét 1955-ben – saját kezdeményezésre – kezdték gyűjteni a Vajdasági Múzeum és az Újvidéki Rádió részére. Tudomásuk szerint a Vajdaságban ez volt a kezdete a cigány népzene gyűjtésének. Bejárták a cigány településeket Szabadkán, Péterrévén, Bajsán, Topolyán és Gombos környékén. E kutatómunka eredménye 70 dallam. Ebből 60 van hangszalagon, az adatközlőkről fényképek és a cigány népéletről feljegyzések készültek.

Fotó: Pexels.com