Valójában két dolgot kell tisztázni és pontosítani: milyen a magyarországi cigányság kultúrája és milyen, illetve „mi” a magyarországi cigányság. A cigányság kultúráját illetően a legfontosabb megállapításaink a következők: a magyar-országi cigányság kultúrája alapvetően népi kultúra, amely elsősorban a szóbeliségre szorítkozik, és csak elenyésző mértékben az írásbeliségre. Ez a kultúra elsődlegesen kisebbségi helyzetben lévő, alávetett kultúra, jobbára el nem ismert és marginális, a cigányság nagy csoportjaira jellemzően részben hiány- és részben szegénységi kultúra, az esetek jelentős részében szubkultúra és törzsi nemzetségi kultúra, sok esetben pedig olyan lokális kultúra, amely még a kulturális egységesülést megelőző állapotnál tart. A korábbi évtizedekben az is a szociológiai és etnográfiai vita tárgya volt, hogy a cigányság kultúráját etnikus kultúraként, vagy csupán osztály-, illetve rétegkultúraként, ezen belül a szegénység kultúrájaként lehet-e értelmezni, mint tette ezt például Kemény István 1976-ban megjelent kutatási beszámolójában: „A cigányok legtöbb csoportjának életét elsősorban a hiány jellemzi, a megfelelő kereset és jövedelem, a jó lakás, a kielégítő ruházkodás és étkezés, az egészséges ivóvíz, az iskolázottság és a nem cigányokkal való versenyképesség hiánya. De nemcsak hiányt tapasztaltunk körükben, hanem pozitívumot, többletet is, amely egész életünkre szóló élmény marad: a személyes kapcsolatok melegségét, a személyiség spontaneitását, a pillanat örömeivel való élni tudást.”A másik kiindulópont annak a kérdésnek a felvetése, hogy valójában Magyarországon kit, illetve kiket és milyen szempontok alapján tekinthetünk cigányoknak. Jóllehet, a történeti források a 15. század óta egyre gyakrabban említik a cigányságot, a későbbiek során különböző csoportjait megkülönböztetve akár új magyarokként is vagy új magyaroknak is titulálhatják, vagy udvariasan elhallgathatják a cigány megjelölést, helyette eufémisztikus kifejezéseket használva. A definíció szintjén azonban nemigen szokták megmondani, hogy valójában kit is tekintenek cigánynak. Ahogy a kultúra rendszerénél a legkülönfélébb megközelítési módok merülnek fel, úgy a cigányság mint társadalmi alakulat megjelölésénél is elég sokféle és differenciált kép rajzolódik ki. Van, aki nemzetiségként, van, aki etnikumként, van, aki kulturális csoportként, van, aki társadalmi osztály, illetve rétegként, és van, aki egyszerűen deviáns társadalmi csoportként említi őket. Mindenképpen azonban a megközelítésnek két szélső pontját vethetjük fel.

Fotó: Pexels.com