A nemzetközi cigány himnusszal kezdődött, majd három zenekar vérpezsdítő muzsikájával folytatódott a sétálóutcán, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ előtti kisszínpadon a 4. Nemzetközi Cigány Dal vásárhelyi programja. A programban a Mókus és a Band, az EtnoRom és a Nadara Gipsy Band vérpezsdítő, vagy éppen szomorúan fájdalmas muzsikája varázsolta el a közönséget, függetlenül attól, hogy mely nemzetiséghez tartoztak. A vásárhelyi esemény része volt a világ legnagyobb egynapos fesztiváljának, amely során 7 ország 16 helyszínén 50 zenekar lépett fel egy időben Debrecenben, Budapesten, Szentendrén, Százhalombattán, Hódmezővásárhelyen, Ravazdon, Veszprémben, Zánkán, Nován, Oroszlányban, valamint Olaszországban, Lengyelországban, Szerbiában, Spanyolországban, Szlovákiában és Romániában. Gál Boglárka, a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ főigazgatója elmondta, hogy a Nemzetközi Cigány és Világzenei Hálózat kereste meg őket ezzel a programmal. – Nagyon megtisztelőnek éreztük a felkérést, hogy mi is csatlakozhassunk ehhez a kezdeményezéshez, hiszen ezzel is színesítjük a városunk programját. Számunkra az is nagyon érdekes, hogy itt nemcsak roma előadók lépnek fel, hanem olyanok is, akiket a közönség máshonnan ismer; cigány és nem cigány zenészek egyszerre muzsikálnak – mondtaMár az első fellépő, a Mókus és a Band is jól mutatta a zenekarok tagjainak sokszínűségét, és bizonyította, hogy a zene, a cigányzene sem csak a cigányoké. – Megtisztelő és a legszeretetteljesebb a kötődésem a cigány zenéhez, hiszen amikor a Zeneakadémia klasszikus hegedűtanulmányai után megismertem Balogh Gusztit, a csodálatos szabolcsi cigány muzsikust, aki ennek a napnak az arca, olyan kedves volt, hogy befogadott a zenekarába hegedűsként, és tőle tanultam cigány dalokat cigányul énekelni – mondta a zenekar énekese, a szőke hajú Szirtes Edina Mókus, Erkel Ferenc-díjas hegedűművész, zeneszerző. – Ami éneklés közben Balogh Guszti torkából és szívéből árad, az hihetetlen csoda. Csodálatos az a hozzáállás, az a szív, az a szeretet és tisztaság, amit tőlük tanultam. Számomra nagyon megtisztelő, hogy befogadtak, és együtt játszhatok velük. A cigány zene szerintem a kioldhatatlan őszinteségtől és mélységtől működik olyannyira, hogy bekúszik a hallgató bőre alá.

Időtlen, nem követi a korszellemet, persze vannak műfaji adottságai, mindig bővül, teljesedik, tökéletesedik és változik, de az őszinteség az első pillanattól kezdve jellemzi. Én úgy hallom a cigány muzsikusokat, hogy nem is a hangjukat, hanem a szívüket – tette hozzá.Gyöngyösi Ferenc, a programot megnyitó alpolgármester zenészként úgy látja, a cigányzene nagyon érzelemdús muzsika, ezért is könnyen belopja magát az emberek szívébe. – A bánatot, a keserűséget és az örömöt, a mulatságot egyaránt nagyon autentikus módon és határozottan ki tudja fejezni. Ezért van az, hogy mindenki megtalálja benne a maga számítását, a maga érdeklődését. Mára nagyon messzire jutott a cigányzene: a falusi cigányzenészektől a kávéházi cigányzenészeken át. Ma Magyarországon nagyon komoly cigány muzsikusok vannak, akik mesterien űzik ezt a műfajt – és olyanok is, akik nem cigányzenészek. Muzsikusként is könnyen elkapja az embert a hév, ha ilyet játszik, pláne olyan zenészekkel, akik igazán jók – mondta.Mindezt – a fellépő zenekarok és zenészek hevét, szívét és bravúros hangszertudását – a közönség is alaposan élvezte a cigányzene mintegy három órán át tartó áradása közben. A Nemzetközi Cigány Dal Napját – a legendás észak-macedón énekes, Esma Redžepovaszületésnapján – immár negyedik alkalommal rendezték meg Rostás Mihály „Mazsi”, a Lakatos Mónika és a Romengo, valamint a MazsiMó–GipsyMó zenekarok alapítója és vezetője kezdeményezésére. A szervezők arra biztattak mindenkit, hogy merüljenek el a felejthetetlen zenei élményekben, megismerve és megtapasztalva a cigány kultúrát, valamint saját kulturális sokszínűségünket is.Cigány Dal napja volt Párkányban is. Himmler György szervező elmondta, Párkány a kezdetektől otthont ad ennek az ingyenes, különleges fesztiválnak, amely 7 ország 16 helyszínén zajlik. A sétálóutcában a nyári színpadon este hét órától színpadra lépett a Chache Rom zenekar Magyarországról, majd a Felvidéki Jazz Land formáció hozta el a jazz és a cigány zene különleges ötvözetét. A fesztivál érdekessége, hogy minden fellépő zenekar – legyen az cigány vagy nem cigány – repertoárjába cigány dalokat is beépít, s az este fénypontjaként egy időben hangzik fel a Gelem, Gelem, a nemzetközi cigány himnusz a világ számos pontján.

Fotó: Pexels.com