Vaszilica ünnepe, január 14-e a roma közösség számára az újév kezdete
2025. november 21.
Hallgasd élőben!
Vaszilica ünnepe, január 14-e a roma közösség számára az újév kezdete. Az ünnep még Vaszil napja és Bango Vaszil néven is ismert. Bango Vaszil családi ünnep, amelyen kötelezően
szárnyas húst fogyasztanak. Vendégek csak az újév beköszönte után érkeznek a házhoz. Ekkor kezdődik az úgynevezett szurvakane, mely arról szól, hogy a gyerekek sorban jókívánságokat tartalmazó verseket mondanak a felnőtteknek, miközben szépen feldíszített borókaággal azok hátát megcsapdossák.Ide írhatsz…A cigányok legfontosabb ünnepe a karácsony. Bármilyen messze vessen is a sors egy cigány embert, ilyenkor visszatér a szülői házba, hogy családtagjaival közösen ünnepeljék Jézus születésének napját.
Az éjféli misén a család valamennyi tagja részt vesz, egymásnak erőt, egészséget kérnek Szűz Máriától. Ünnepkor szokás, hogy a nagycsalád férfi tagjai kölcsönös köszöntéssel kezdjék a napot. Karácsony első napjának reggelén, miután a családfő felköszönti a családját, elmegy, hogy elsőként tegye ezt gyermeke és testvére családjával is. Alapszabály, hogy férfi lép be először a lakásába – ha a nő lépne be, szerencsétlenséget hozna a ház lakóira. A felköszöntött családtagoknak viszonozniuk kell a látogatást, ellenkező esetben megsértenék vendégeiket.
A hagyományos karácsonyi cigány ételekről:
A romák nemzeti eledele, a szárma (töltött káposzta) és a cigány kenyér nem maradhat el az ünnepi asztalról. A szárma elkészítésének módja ahány ház, annyi szokás alapon változó.
A disznóhús közé füstölt szalonnát, füstölt libamellet vagy egyéb füstölt húst darálnak, esetleg marhahúst is nyersen. Borssal, sóval, pirospaprikával ízesítik, a megmosott rizs közé teszik, s mindezt hideg vízzel keverik össze. A cigányoknál hagymát, fokhagymát nem szokás használni.
A füstölt szalonna legfeljebb a tizenketted része lehet a darált húsnak, feltéve, hogy ez nem zsíros. A tölteléket lazán kell a káposztalevélbe tölteni, mert helyet kell hagyni a megdagadó rizsnek.
Szokás a savanyított hasáb helyett leforrázott édes káposzta-leveleket használni. A töltelékeket a kimosott apró káposzta közé helyezik. A káposzta közé oldalast, dagadót, csülköt tesznek, vagyis zsíros húsokat, utána leöntik vízzel.
Amikor a töltelékek megfőttek, kiszedik őket, majd vékony pirospaprikás rántással berántják a káposztát, aztán visszahelyezik a töltelékeket (szármákat) a káposzta közé, ami nemsokára a színét is „föladja”.
A hagyományos cigány konyha a töltelékbe sem tojást, sem fokhagymát nem ír elő, az így főzött töltelékek egyben maradnak, és a disznóhús is megtartja eredeti zamatát. Bodaggal vagy friss kenyérrel mártogatják.
Ha különböző helyekről érkezett cigányok közösségébe csöppenünk, és megkérdezzük tőlük, hogy feléjük hogyan hívják a cigány kenyeret, több elnevezést kapunk, mint például bodag, bokolyi, pogácsa, panyi (punya), vakaró. De tudjuk, hogy nemcsak a cigány kenyér elnevezése különböző, hanem az elkészítésének módjai is.
Fotó: Pexels.com
További híreink
2026. február 23.
Bari Károlyról ma már köztudott, hogy nemcsak versei, de cigány népdal- és népmesegyűjtései, műfordításai is jelentősek
2026. február 23.
Aranyszínű koporsó, fehér lovak és cigányzene – eltemették Kassán a roma királyt
2026. február 23.
ÍGY KÍNÁL ESÉLYT ROMA GYEREKEKNEK A PÉCSI SZEGREGÁTUM KATOLIKUS ISKOLÁJA
2026. február 19.
A Parno Graszt, egy több évtizede egyre nagyobb sikerrel működő, autentikus cigány népzenét játszó zenekar
2026. február 19.
Közeledik a nemzetközi roma nap
2026. február 19.
A harmincas években megszaporodnak az etnográfiai fotótanulmányok, illetve fényképsorozatok