A három lánytestvér, akik a cigánysorról jutottak el a jogi egyetemre

Hallgasd élőben!
A három lánytestvér, akik a cigánysorról jutottak el a jogi egyetemre. Tekintélyt parancsoló polgári lakás sok szobával, tágas terekkel, kristálycsillárral, vastag szőnyegekkel, antik bútorokkal, és több ezres példányszámú könyvtárral. Körülbelül ezt a környezetet képzeljük el, ha egy olyan családról hallunk, ahol a négy gyerek közül hárman is jogi pályára lépnek. Nos, nem polgári miliőben vagyunk. Az ország egyik legkétségbeejtőbb helyzetű, igaz lenyűgöző természeti szépségű vidékén járunk, a belső Cserehát egy 700 fős zsáktelepülésén, Lakon. Itt él Ganyi Edina, Réka és Natasa a falu peremén, a cigánysoron – ahol a mai napig nincs csatornahálózat, a vezetékes vizet is csak pár család engedheti meg magának, de néhány éve legalább aszfaltos úton járhatnak az itt élők. A nyolc helyi diplomásból, vagy diploma előtt állóból öten cigányok, négyen a Ganyi család tagjai – a három nővér unokabátyja is a jogi karon végzett, most rendőrként dolgozik.Edina a legidősebb gyerek, a helyi általános iskolában tanít, ahol édesapjuk, Attila a karbantartó, édesanyjuk, Natasa pedig takarít. Az iskola, ahol mindhárom lány és fiútestvérük, az ifjabb Attila – aki egy nagy útépítő cégnél dolgozik – tanult egykor, ma teljesen szegregálódott. Több mint tíz éve nem jár ide nem cigány tanuló, de már a romák közül is sokan elviszik gyerekeiket a környéken a közelmúltban nyílt görögkatolikus iskolákba. Edina osztálytermében gyűlünk össze, mert koradélutáni érkezésünkkor még tart a munkaidő. A lányok apját kérdezzük. A szűkszavú Attila azt mondja, születése pillanatától tudta, hogy Edina sokra viszi: a kórházban azt mondták neki, hogy kislánya szerencsés lesz, mert burokban született. A hiedelem persze nem lett volna elég, Edina egész kicsi korától tudatosan készült a jövőre, úgy is jellemzi magát, hogy gyerekként kis felnőtt volt. Negyedikes lehetett, amikor apját behívatták az iskolába, hogy nagyon figyeljen oda a nevelésére, mert Edina igen tehetséges. Edinát kérdezzük, a jogi diploma megszerzése után mégis miért maradt itt a faluban. „Látom, hogy milyen szegények itt az emberek és segíteni szeretnék rajtuk, értem igen sok áldozatot hoztak a szüleim, ezt viszonoznom kell valamiképp” – mondja, de azért finoman jelzi, hogy nem fog örökké itt maradni. Mindhárman hangsúlyozzák és édesanyjuk is, hogy az ösztöndíj nélkül, amit a Roma Oktatási Alap biztosít számukra, nem tartanának itt.
Persze most sem könnyű nekik. A két kisebb lány kollégista, meg kell gondolniuk, hogy hányszor utazzanak haza, és ruhából vagy akár táskából, vagy bármely hétköznapi cikkből milyet vegyenek, hogy kitartson a kevés pénzük. Ezek a nehézségek azonban nem látszanak a lányok arcán, szüleikhez hasonlóan szerények, de talán magabiztosabbak és öntudatosabbak.
Fotó: Pexels.com
További híreink
2026. november 10.
„Lehet, hogy én vagyok az utolsó képviselője" – a cigányzene eltűnésétől tart Sárközy Lajos
2026. november 10.
Keresik Magyarország legelhivatottabb, legaktívabb roma nőit!
2026. november 10.
Magyar dokumentumfilm meghatározó alkotásai is szerepelnek az idei Verzió Filmfesztivál programjában
2026. október 21.
Járóka Sándor, a magyar cigányzene kiemelkedő alakja
2026. október 19.
Nikola Mihailo Mali – a cigányok királya
2026. október 19.
Ceija Stojka, a híres roma festőnő és írónő élete