A  magyarországi roma történelem összefoglalása egy rövid tanulmányban már nem igazán lehetséges, köszönhetően az elmúlt évtizedekben megjelent forráskiadványok és szaktörténeti munkák jelentős számának. Ugyanakkor éppen ez a tudományos teljesítmény teszi lehetővé, hogy közismertnek tartott kérdések mentén haladva felhívják a figyelmet a romák történelmével kapcsolatos hétköznapi tudás hiányosságaira.

Mivel eddig a 20. század történetéről készült a legtöbb kutatás, Bár a történettudomány valóban jó ideig „nem vett tudomást” a roma közösségekről, nem mondhatjuk, hogy a cigányoknak nincs történelmük. A 19. században intézményesülő modern történettudomány feladata a nemzet történelmének bemutatása lett. Ebből kifolyólag az államalkotó népek története, azon belül pedig főleg a hadtörténet és a diplomáciatörténet voltak a kutatók fő érdeklődési területe.A különféle alárendelt helyzetű társadalmi és etnikai csoportok (például etnikai kisebbségek, nők, munkások) még jó ideig nem képezték kutatás tárgyát .Ahogy Marczali Henrik írta a 19. és 20. század fordulóján: „Mivel a cigányság nem az általánosat, nem a fejlődés fő áramát testesíti meg a világtörténelemben, nem is szükséges bővebben ismertetni”.

Fotó: Pexels.com