A gárdonyi születésű zenész a 47. honvédzászlóalj katonájaként vett részt a harcokban: Budavár bevételénél, a komáromi, debreceni és sarkadi csatákban is. Sárközi saját cigánybandájával zenélt, költségeit a Szózat dallamszerzője, Egressy Béni finanszírozta – az ő zenekara volt az első, amely a honvédség kötelékébe lépett. Kossuth Lajos az összes, „szabadságharcos cigányzenész” főkarmesterévé tette, és hadnagyi ranggal ismerte el érdemeit – a vérzivataros napokban elterjedt legenda pedig ma is tartja magát, hogy Egressy Béni Sárközy zenekarától hallotta először a Kossuth Lajos azt üzente-kezdetű nótát (Szabóné Kármán Judit Juhász Katalinra hivatkozva azt írja, hogy a Kossuth-nóta szerzőségével kapcsolatban még ma is folynak viták).Sárközit a 1849 augusztusában Világosnál elfogták, és az aradi börtönbe akarták zárni, de Forgách Sándor gróf császári kormánybiztos közbenjárására szabadon engedték. Ennek köszönhetően tartalmas életet élhetett 1897-ben bekövetkezett haláláig: nevéhez fűződik az Elfogyott a nóta című csárdás, fellépett a Nemzeti Színházban, Doppler Ferenc: Ilka és a huszártoborzó című operájának írt zenei kíséretet, de rengeteg külföldi felkérést is kapott. Zenélt egyébként  Hannoverben, az 1867-es párizsi világkiállításon, 1875-ben pedig fél évet töltött Edward walesi herceg udvarában. Kalózdi Jancsi A lengyel Henryk Dembińskit, ismertebb magyar nevén Dembinszky Henriket a szabadságharc honvéd altábornagyaként ismerhetjük, keze alatt pedig az a Kalózdi Jancsi nevű prímás szolgált, aki először zenésítette meg Petőfi Sándor Nemzeti dalát. A mű kottáját még 1848-ban kiadták, és még évtizedek múltán is a legjobb átiratnak tartotta a közvélemény. Kalózdi nevéhez – még ha közvetetten is – fűződik a forradalom legismertebb tévhite, miszerint a Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavalta el költeményét. Ezt a hagyományt évről-évre őrzik az ünnepségeken, sőt, még egy emléktábla is az arra járó eszébe vési az 1848. március 15-én ott történteket. Mindezt azért, mert a Kalózdi-féle kotta fedőlapján így ábrázolták a forradalmi ifjúság körében az egyik legnagyobb hatású magyar költőt. Ezt azonban sem Petőfi naplója, sem Jókai Mór híradásai, sem pedig a korabeli sajtóorgánumok nem erősítik meg.

Fotó: Pexels.com