A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált 12. alkalommal rendezték meg idén január 24. és február 1. között. Bársony Kata dokumentumfilmjének magyarországi bemutatója, a Suno dikhlem – Álmot láttam is ekkor volt.

A Suno dikhlem – Álmot láttam a jugoszláv polgárháború következményeire és könyörtelenségére hívja fel a figyelmet egy koszovói cigány család életén keresztül. A délszláv válság közel 150 ezer halálos áldozatot követelt, és több mint 4 milliónyian voltak kénytelenek elhagyni a szülőföldjüket. A rendező 15 évig kísérte végig Nasmi, a kamasz fiú és családja sorsának alakulását. A háborút követően egy éjszaka alatt porig égették a 8 ezer főt számláló romanegyedet, a mahalát. Gondolják csak el, mintha Sárbogárd vagy Gyomaendrőd, Szerencs, Pásztó, Fonyód vagy Csongrád teljes lakosságának gyújtották volna fel a házait. Akkor már jelen voltak a NATO békefenntartói. Sir Michael Jakson brit tábornok kijelölt számukra egy menekülttábort az Ibar folyó északi oldalán, egy ólombánya mellett.

Ki ne tudná, hogy milyen egészségkárosító hatása van az ólomnak? A cigányságra vonatkozóan ezt a tényt nem vették figyelembe sem az albánok, sem a szerbek, sem az ENSZ, sem a NATO.Nasmi szülei elmenekültek innen 2 gyermekükkel Olaszországba, hátrahagyva a nagymamát a táborban, 2 év után továbbmenekültek Németországba, Hannoverbe. Nasmi és kisebbik bátyja már itt születtek, ide jártak iskolába, nem beszélték sem a szerb, sem az albán nyelvet.Bársony Kata az ólombánya melletti menekülttáborról forgatott filmet 2009-ben, itt ismerte meg Nasmi nagymamáját. Tőle tudta meg, mi történik a családdal Németországban. Több mint 10 év hannoveri élet után az édesanyát és a 2 kisebb gyermeket,

Nasmit és bátyját visszatoloncolták Koszovóba, az ólombánya mellett létesített lepusztult szállásukra. Mindez azért történhetett meg, mert az írástudatlan édesanya „aláírta” a visszatelepítési határozatot. Erőszakkal, rendőri segédlettel szétszakították a családot. Az édesapa ott maradhatott a 2 idősebb gyerekkel. El lehet képzelni, mit éreztek ezek az emberek: a gyerekek, az édesanya a 2 gyereke és férje nélkül, a gyerekek az anyjuk nélkül, a férj a felesége és a 2 fia nélkül. A nézők szíve is megszakadt fájdalmában. Nasmi és testvére a menekültszállásról nem járhattak iskolába, nem engedték meg nekik. Jövedelmük nem lévén fémhulladékot guberálnak, hogy valahogyan élni tudjanak. Eközben a hannoveriek megpróbálnak mindent, hogy egyesíteni tudják a családjukat, sikertelenül. 2 A rendező figyelemmel kísérte a sorsukat, de egy idő után Nasmi eltűnt a látóköréből. Nyomozásának köszönhető, hogy végül megtalálta a tartózkodási helyét.

Fotó: Pexels.com