A roma holokauszt 80. évfordulója alkalmából tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést a Zalaegerszegi Roma Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében a vasútállomás falán elhelyezett emléktáblánál, hétfőn. A Zalaegerszegi Roma Nemzetiségi Önkormányzat nevében Pataki Gyula elnökhelyettes, valamint Horváth Gyula és Radnai Szilvia képviselők helyeztek el koszorút az emléktáblánál. A 80 évvel ezelőtti történteket Radnai Tamás elnök idézte fel. A zalaegerszegi vasútállomásról 1944. november 3-án több mint száz roma családot hurcoltak el marhavagonokban németországi koncentrációs táborokba, ahonnét legtöbben már nem térhettek haza. Hegedűs Erzsébet, a Mercy Egyesület elnöke azt hangsúlyozta, hogy soha többé nem fordulhat elő ez a borzalom. Ezen a napon azokra emlékeznek, akik áldozatáúl estek az esztelen fasiszta öldöklésnek.

A túlélőkkel együtt hajtanak fejet előttük. Virágh Judit, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke azt emelte ki, hogy a zsidó és roma holokausztot nem lehet egymástól elválasztani, mert közös volt a sorsuk az embertelenségben. Magyarországon 1916-ban hoztak belügyminisztériumi rendeletet a „kóborló” cigányok nyilvántartásba vételére, a „renitensek” munkatáborba kényszerítésére.1928-ban egy újabb körrendelet évente kétszeri országos cigány razziákat írt elő, majd 1938-ban egy csendőrségi nyomozási utasítás a cigányság egészét megbízhatatlannak minősítette. Az 1930-as évektől egyre gyakoribbak lettek a szélsőjobboldali sajtóban a cigány ellenes kirohanások. A cigányokat 1943-tól hurcolták kényszermunkára, Magyarország 1944. március 19-ei német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között.

Kisebb roma csoportokat már 1944 tavaszán német megsemmisítő táborokba vittek, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. Az 1944. október 15-ei nyilas hatalomátvétel után, november 2-án indult meg országszerte a roma családok szervezett deportálása németországi táborokba. A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi Csillagerőd volt, ahová több ezer magyar romát hurcoltak, az ott fogva tartott nők, férfiak és gyerekek a zsidó gettók borzalmait idéző körülmények között sínylődtek. A budapesti Petőfi hídnál lévő Nehru parton 2006-ban felállították a roma holokauszt (pharrajimos) emlékművét. 2014-ben a roma holokauszt 70. évfordulóján Áder János köztársasági elnök nyitotta meg Csepelen a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központot. Az államfő beszédében hangsúlyozta: „Az áldozatok emléke előtt fejet hajtva ki kell mondani, hogy az akkori magyar államnak súlyos felelőssége van abban, hogy ez megtörténhetett hazánkban.

Fotó: Pexels.com