Az anyákról jobbára pozitív képet találunk a cigány népmesékben, amelyekben leginkább a családról gondoskodó anya alakjával találkozhatunk: ha meghal, azért kell új feleséget venni a házhoz, hogy legyen, aki főzzön, mosson, takarítson. Az anyai szeretet a gyermekről való gondoskodásban mutatkozik meg. Hogyan nyilvánul ez meg Az okos anya című mesében? A veszélyérzet (a farkas felbukkanása) felébreszti a gyermekeit féltő anya védekezőösztönét. Mivel fizikai erejével esélytelen, cselhez folyamodik, ravaszságát használja fel a farkas ellen: gyermekeit arra biztatja, hogy „farkashúst” kiáltsanak. Ezt hallva a veszedelmes ellenség meghátrál. Az anya okos helytállása, helyzetfelismerése a megkettőzött ellenséggel (a farkassal és a rókával) szemben is érvényesül, a róka közismert ravaszságával szemben is hatékony. A rókát cinkostársának állítja be a farkas előtt, aki másodszor is pórul jár, félelmének válik áldozatává, és vele pusztul a róka is. Ezzel a történet végén helyreáll a népmesei világrend: a gonosz bűnhődik, az ártatlan, a jó életben marad. A cigány asszonyt leleményességén kívül egyéb, rendkívülinek mondható képessége is segíti a farkas legyőzésében: ért az állatok nyelvén. A farkas viszont nem érti a gyermekek beszédét, csak a cigány asszonyét, aki kettejük párbeszédét szükséglete szerint használja fel.Vekerdy József mesekutató szerint a cigány mesemondók nyersanyagukat (a cselekmény elemeit) az európai népmesékből veszik át, de a kölcsönzött elemek egybeszerkesztésében már nem követik a forrásokat, hanem saját ízlés érvényesülésének engednek szabad teret.

Az okos anya című mesében a magyar népmesék két ismert motívumát is azonosíthatjuk: a rókát cipelő farkas A farkas és a róka című mesében fordul elő, az okos anya mesealak pedig Az okos leány című mesét idézi fel számunkra. Mindkét mesemotívumot szabadon, a kitalált téma logikáját követve használja fel a cigány mesemondó.Előfordul olyan mesemotívum is, hogy az édesanya akarja önös érdekből elemészteni a fiát, ne akadályozza őt új szerelmi kapcsolatában. Ilyenkor azonban a bűnhődés sohasem marad el. A 19. század végén Brassó megyében lejegyzett, A rossz anya című cigány népmesében az anya egy sárkánnyal szűri össze a levet, és fondorlatos módon el akarja pusztítani saját fi át, hogy ne állhasson szerelmük útjába. A mese aprólékosan ábrázolja az asszony gonoszságát és ravaszságát; betegséget színlel, és képtelen kérésekkel áll elő, amelyekkel életveszélynek teszi ki a fiát. A fiú vakon bízik édesanyjában, és háromszor teljesíti kívánságát.

Fotó: Pexels.com