Közép- és Kelet-Európában – Nyugat-Európához viszonyítva – mintegy két évtizeddel később kezdenek színre lépni a cigány képzőművészek. Így például a magyarországi expresszív vizionárius alkotó, Balázs János 1968-ban kezd el – a félbehagyott ifjúkori próbálkozások után – újra festeni. Az ugyancsak magyarországi Péli Tamás a képzőművészeti gimnázium diákjaként a hatvanas évek közepén már figyelemre méltó műveket alkot, s a televízió jóvoltából egy egész ország figyelt fel képeire.

A közép- és kelet-európai cigány képzőművészetnek két erőteljes vonulata van. Az (1) egyik a népi festők és szobrászok, a naiv és spontán expresszív kifejezésmódhoz sorolható alkotók csoportja, a (2) másik a művészettörténeti folyamatba illeszkedő, a hivatásos művészet irányzataihoz kapcsolódó művészek egyre növekvő csoportja.

A népi szobrászok esetében gyakori, a cigány népi mesterségek tapasztalatainak felhasználása, Így például az 1970-ben Jugoszláviában híressé vált Rifet Bajramovic az ősi cigány mesterség, a rézművesség és a balkáni népi stilizált figurális ábrázolások tanulságait hasznosítva alkotta meg karakteres, erőtől duzzadó domborműveit. A romániai, erdélyi cigány népi szobrászok Jézus- és Mária-ábrázolásai a provinciális népi kegyszobrászat hagyományaihoz kapcsolódnak.

A magyarországi Orsós Jakab fiatal korában maga is elsajátította a teknővájás és kanálfaragás hagyományos cigány mesterségét és szobrászkodó tevékenysége során felhasználta ezeket a tapasztalatokat. Mint ahogy csehországi Rudolf Dzurko üvegporból, gyöngyökből, fiitterekből alakított rendkívül intenzív színhatású képeinek technikai megoldásában is hasznosulnak a népi kézműves tradíciók.

Oláh Jolán tágra nyílt szemű kislányai, cigány asszonyai rácsodálkoznak a világra, létélményük a naiv művészetre jellemző poétikus attitűd. Egyáltalán nem zavar, hogy elemi formákkal jelöli a szemet, az orrot, a szájat. Ráczné Kalányos Gyöngyi Hét iker-szarvaskígyó című pannójára és az India c. üvegképére is ez a stilizált megjelenítésmód a jellemző. Oláh Marának a Mara a tárlaton c. kompozíciója a naiv művészet statikus, harmonikus megjelenítés módját tükrözi. A Hazatérésre pedig a spontán expresszív alkotásmód mozgalmas, indulatos kifejező alakításmódja. Rudolf Dzurko Add el nekem a hegedűt című festménye naiv tárgyias, a Hárem pedig inkább spontán expresszív jellegű, így az első statikus, a másik mozgalmas megjelenítésű.

Fotó: Pexels.com