Cigány ünnepek: A társadalmi ünnepek a saját államisággal nem rendelkező cigányság esetében hasonló szerepet töltenek be, mint más népek esetében az állami- illetve nemzeti ünnepek. Napjuk valamely történelmi esemény évfordulójára esik, valamint az ünnep tartalma mindig aktualizálható a pillanatnyi társadalmi és politikai folyamatok szerint.Roma világnap: Napja: április 8.1971. április 8-án ült össze az I. Roma Világkongresszus. A különböző cigány népcsoportokat képviselő jelenlévők elhatározták, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és a nemzetközi közéletben közösen lépnek fel. Döntés született a cigányság nemzeti jelképeiről: elfogadták a zászlót, a himnuszt és az Opre Roma! – „Fel, cigányok!” jelmondatot.Az esemény tiszteletére az ENSZ a Roma Kultúra Világnapjává nyilvánította április 8-át, a cigányság pedig legfontosabb „nemzeti” ünnepeként tartja számon. Roma Világnap alkalmából egy Indiában és a Balkánon élő népszokást élesztettek fel, illetve vettek át a világon szétszórva élő cigány közösségek: közösen egy közeli folyóhoz vagy patakhoz zarándokolnak, ahol énekszó és zene mellett koszorúkat, virágokat, virágszirmokat és úszó mécseseket bocsátanak a vízre. A hazai cigány szervezetek általában valamilyen kulturális eseménnyel emlékeznek meg április 8-ról (folklórműsor, kiállítás-megnyitó, író-olvasó találkozó stb.)Porrajmos emléknap: Napja: augusztus 2.A porajmos, porrajmos, pharajimos, samudaripe és kali traš kifejezések a cigány holokausztot jelentik cigány nyelven. A második világháború alatti népirtásnak kb. 600 000 cigány is áldozatul esett.

Jelentős részük az auschwitzi és buchenwaldi koncentrációs táborokban lelte halálát, de hasonló megsemmisítő táborok működtek Romániában, Horvátországban és Csehországban is. Más cigányok kivégzéseknek és pogromoknak estek áldozatul a németek által megszállt, illetve kollaboráns területeken. Augusztus 2-ról 3-ra virradó éjjelen számolták fel a cigány tábort az auschwitzi haláltáboron belül. Minden cigány foglyot, több mint háromezer embert öltek meg egyetlen éjszaka alatt. Ennek a tragikus eseménynek az emlékére augusztus 2-át nevezték ki a porrajmos emléknapjának.Balkáni cigány népi ünnepek:Cigány népünnepély Bulgáriában:A balkáni cigányság népszokások körébe illeszkedő, hagyományos ünnepei tartoznak ebbe a körbe. Közös jellemzőjük, hogy különböző kulturális rétegek mutathatók ki bennük, és bár kötődnek vallásos tartalmakhoz, ezek háttérbe szorulnak. Sokszor a templomok és mecsetek nem is szolgálnak az ünnepek helyszínéül. A hangsúly a családon belüli és a családok közötti közösségi összetartozáson van, újabban nem ritkán határozott cigány „nemzeti” karaktert is tulajdonítanak ezen ünnepeknek.Ederlezi: Napja: május 6.A romani Ederlezi, Erdelezi, Hederlez, Herdelez a török „Hidrellez” szóból származik, mely a bektási derviseknek volt egyik legnagyobb ünnepük. Az ortodoxok ezen a napon Szent Györgyöt ünnepelik, így az ünnep Djurdjevdan, Gergovden néven is ismert. Az iszlám és keresztény tartalmak mellett, mint tavaszköszöntő-nyárváró ünnepben, több pogány szokáselem is megjelenik. A többnapos ünnepségsorozat központi gondolata az élet-halál-szerelem-újjászületés kérdésköre. A halottak tisztelete valamint az egészség megóvása és az élet továbbvitele több formában is visszatér a szertartásokban. Az Ederlezi jellegzetes eleme a bárány feláldozása és közös elfogyasztása. Az ünnepet – vallási hovatartozástól függetlenül – minden cigány közösség megtartja a Balkánon, de az utóbbi évtizedekben terjedőben van a világ más részein is.

Vaszilica: Napja: január 13. Elnevezései a Vasilica, Vasili, Bango Vasili a nap ortodox ünnepére Nagy Szent Vazul napjára utalnak. Az ünnep keresztény vallási tartalma azonban teljesen háttérbe szorul, sokkal inkább az adja jelentőségét, hogy a Julikán-naptár szerint ez a nap január 1., tehát valaha ez volt év első napja. Az ünnep szertartásaiban pogány elemek is megjelennek, legjellemzőbb ezek közül a rituális éjszakai baromfi-vágás. Az ünnep elsősorban az ortodox vallású cigányok körében népszerű Bulgáriában Szerbiában és Makedóniában.Alidjun:Napja: augusztus 2. Illés próféta ortodox ünnepe és a boszniai iszlám Alija-ünnep esik egybe ezen a napon. Az ünnepet általában a szabadban, valamely közeli hegyen, dombon vagy fennsíkon tartották meg, esetleg valamely szentéletű ember síremlékéhez zarándokoltak. Ma már sem a szerbek, sem a bosnyákok nem tartják, a cigányoknál pedig mind formájában mind tartalmában valamelyest módosult, ma már kifejezetten a boszniai cigányok ünnepének számít. Az ünnepség több napon át tart, majális-szerű piknikek, folklórműsorok és bálok követi k egymást.

Fotó: Pexels.com