Cigányság – együttélés a múltban és jelenben, értékek és sztereotípiák, kisebbségi lét és beilleszkedés

Hallgasd élőben!
„Cigányság – együttélés a múltban és jelenben, értékek és sztereotípiák, kisebbségi lét és beilleszkedés. Hagyományőrzés egy erősen felgyorsult globalizált világban. Egyáltalán szükséges-e megőrizni tradicionális kultúránkat, vagy ez már kevésbé trendi és inkább tehertétel?” – ezek a gondolatok inspirálták Szászvárosi Noémit a szakdolgozati téma kiválasztásakor, a következtetései pedig meghatározták a mestermunkát. Az alkotó diplomamunkájában többek között arra kereste a választ, hogy vannak-e olyan önálló stílusjegyek, amelyek alapján kijelenthető, hogy egy vizsgált viselet egyértelműen cigány. Érdekes jellemző a minták eklektikus keverése: apró virágmintás szoknya csíkos pulóverrel és kockás bevásárlószatyorral (azonban a kötény, vagy más néven katrinca színben harmonizál a szoknyával). Mintaelemben a rózsa, rendkívül fontos szerepet játszik öltözködésükben, rengeteg üzenetet hordoz magában. Egyrészt szimbóluma a lányból nővé érésnek, a szerelemnek, az otthonteremtésnek, illetve vallási szempontból Szűz Máriához köthető, aki mindig fontos szerepet töltött be a cigányok életében. Ezen kívül a női ideál és öltözködésük sziluettje is meghatározó stílusjegy: pliszírozott szoknyájuk gyakran több mint 15 méter is lehet, általában lábszárközépig vagy bokáig ér. Ezen kívül blúzuk szintén bő, ráncolt, tehát alakjuk formáját a sejtelmesség lengi körül. Az ékszerek és a díszítés mértéke náluk is a gazdagság szimbóluma. Szászvárosi Noémi első lépésben megvizsgálta a magyar roma divat népszerűsítését zászlajára tűző Romani Designmunkásságát. Kollekcióikban egyszerre ötvözik a hagyományos roma/magyar stílusjegyeket és a modern vonalakat. A tervezőket méltán megihlették a roma kultúrához tartozó szimbólumok, amiket alkalmazva nagyon gazdag forma-, és mintakollekciókat hoztak létre. Vállalkozásuk léte, sikere és jövőbe mutató terveik bizonyítékúl szolgálnak arra, hogy nem reménytelen vállalkozás roma kultúrából inspirálódó ruházatok gyártása.A kutatás után az alkotó a roma öltözködés egyik elemével kezdte kísérleteit, ami a pliszírozás volt. Azt vizsgálta, hogy az anyagok különböző ritmus szerinti hajtogatása milyen hatással van a mintavilágra, hogyan absztrahálják a díszítőmotívumokat. Ezen kívül a korai ábrázolás jellegzetességét emelte be, a csíkosság visszaadását, mint egy alap minta megjelenését. A koronavírus járvány és a géphiány miatt kénytelen volt kompromisszumokat kötni és a pliszírozást, mint tipikus technológiát el kellett vetnie. Helyette az alapanyagok sokszínűségére fókuszált, a cigányosságra jellemző attribútumok vizsgálatára,ilyen alapanyagok voltak a virágos kendők, a leopárdminta, a különböző csipkék vagy függönyszerűen áttetsző anyagok, valamint a rózsa motívum. A kutatás után két irányba indította el a tervezési folyamatot:
rózsás kasmírkendők, illetve méteráruk felkutatásával kezdte és egy olyan alapruhadarab kollekció létrehozásával, ami megfelel a hétköznapi öltözködés „szabályainak”. A másik irány ezeknek a mintáknak a kötöttanyag kollekcióra történő grafikai átírása volt. Első lépésként meghatározott hat ruhadarabot, amiket könnyen lehet egymással kombinálni: rövidnadrág, ing, rövid szoknya, ujjatlan, hosszú ruha és overál. Ezekre a variációkra kezdte el tervezni az első öltözékeket. Igyekezett minél nagyobb felületekben gondolkozni, mivel a szakdolgozatban elemzett képek alapján a nőiesség jelentése esetükben eltér a modern kori női eszményképtől. A termékenységet és a gazdagságot szimbolizálja a teltebb testalkat, amit a viseletükkel is hangsúlyoznak.
A másik irányban a szabásmintákat a már megérkezett anyagokhoz képest igazította, és igyekezett a szabásvonalaknak megfelelően felhasználni a kendőket és a méterárukat. Ezen kívül a rózsaminták elhelyezkedését és tulajdonságait is felhasználva forgatta a mintákat minél kevesebb anyaghulladékkal (például a 10 bordűrt egyenes szabásvonalhoz tenni, minták folytatólagosságát figyelembe venni, vagy az apró négyzetes keretes elrendezés jellegzetességeit is megtartani).
A kötött ruhadarabok tervezése előtt referenciákat gyűjtött olyan tervezőktől, akik már feldolgozhatták a különböző virágminták grafikai átírását kötés vagy horgoláson keresztül.A referenciagyűjtés után kezdett el a saját rózsái és virágja kikísérletezéséhez, amihez technikai szempontból főleg horgolást használt. Rózsán kívül százszorszépet és apró nefelejcseket is horgolt a kendőkön látható csokrok alapján. A horgoláson kívül gyöngyözést használt díszítő technikaként.
Fotó: Pexels.com
További híreink
2025. december 17.
Idén először rendezik meg a Dukhora Fesztivált
2025. december 17.
„Él még a parázs" – Szakmai konferenciát tartottak a roma tánckultúráról Felsőcsernátonban
2025. december 17.
Tanulásra ösztönzik a roma fiatalokat
2025. december 17.
Karika fülbevalók, virágos minták, színdús, bő pliszírozott szoknyák, ketrincák, kendők – ezek nem csak ma, hanem évszázadokkal ezelőtt is jellegzetes roma viseletnek számítottak
2025. december 17.
Fafaragással az oláh és a magyar cigányok nem foglalkoznak
2025. december 11.
A Cigány Szív Egyesület Mikulás-napi rendezvénye a Művelődési Házban