A főhős az Európa-szerte ünnepelt cigányprímás, akinek szívét egy titokzatos orosz hercegnő rabolja el. A szereplők között feltűnik Blaha Lujza, a nemzet csalogánya, valamint a kor leghíresebb költője, írói: Ady Endre, Gárdonyi Géza és Pósa Lajos. A legismertebb Dankó-slágerek – Eltörött a hegedűm; Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány; Egy cica, két cica… – új életre kelnek a grandiózus színpadon, hiszen egy estére az MVM Dome teljes küzdőtere színpaddá változik.

Dankó Pista Szegeden született a muzsikus cigánycsaládból származó magyar dal- és nótaszerző. Az anyakönyvbe Dankó Istvánként jegyezték be, de mindenki csak Pistának szólította. Születésének pontos időpontja nem tisztázott. Hogy valóban a keresztlevelén szereplő 1858. június 14-dike lenne a születési dátuma, ma nehezen eldönthető. Ugyanis az akkori viszonyok között nem siettek a purdék megkeresztelésével. A keresztlevélen Szeged-Fölsőtanya van megjelölve születési helyként, amelyet ma Szatymaznak tartanak. Egyes források ifjabb Dankó István szülőházát a szegedi Fölsőváros cigányfertályán, a Hangász utcában (a mai Bihari utca 13. számú ház helyén) említik. Évek múltán Dankó Pista a következőket jegyeztette le születésével kapcsolatban:”Születtem ott, ahol a szív nem terem. Mindenki tudni fogja, hol születtem.”

Kilencéves korában elveszti édesapját. Mellette még három húga, Irén, Etel és Róza maradt félárván. Ekkor neveltetéséről Erdélyi Náci, édesapja zenész barátja, a szegedi nagyhírű cigányprímás gondoskodott. Pártfogásába vette a tehetséges gyermeket és kitanította a mesterségre. Hegedülni tanította két hónapig. Szülőfalujában, 15 éves korában már saját cigányzenekarának élén játszott. A „kutyúprímás” hasonló zenésztársaiból verbuvált „malacbandával” járta a környékbeli tanyavilágot, ahol kevés pénzért, egy kis harapnivalóért és borért húzták a talpalávalót. Legnagyobb gyerekként korán dolgoznia kellett, a krajcárokat vályogvetéssel kereste. Így nem tartozhatott a hangszervirtuózok közé, de muzsikája a szívéből szólt.

Apja halála után nem engedhette meg magának, hogy iskolába járjon. Csak három elemi iskolát végzett, de nem maradt műveletlen „vadzseni”. Sorra falta a diáktársaitól kölcsönkért olvasnivalót, majd amikor megengedhette és jutott rávaló, egész könyvtárat gyűjtött össze. Dumas, Victor Hugo, Jókai műveit különösen kedvelte. Szatymaz akkoriban fontos hely volt. Nemcsak a szegedi urak jártak ide pihenni és mulatozni, hanem a Pestről érkezett prominens személyiségek is. Dankó Pista Szatymazon ismerkedett meg Joó Ferenc, neves szegedi arcképfestő és földbirtokos lányával, Ilonkával. A 17 éves, kékszemű cigánylegény itt szeretett bele a gazda 13 esztendős lányába. Három esztendős vágyódás után a lány kezét Pista nevében Daróczy Pál pusztai kapitány kérte meg, de hiába. Ilonkának nem ilyen jöttment vőlegényt szántak. A lány azonban a kapuban egy szál rózsát adott Pistának. A szerelem virágának szimbóluma végigkíséri Dankó dalköltészetét, a rózsa több nótájának címében vagy szövegében szerepel. A kérő kitartása sikerrel járt és a kétszeri sikertelen lányszöktetés után harmadjára a kisteleki templomban szentesítették szerelmüket.

Fotó: Pexels.com