Dankó Pista nagyoperett lesz műsoron az MVM Domeban, március 26-án

Hallgasd élőben!
A főhős az Európa-szerte ünnepelt cigányprímás, akinek szívét egy titokzatos orosz hercegnő rabolja el. A szereplők között feltűnik Blaha Lujza, a nemzet csalogánya, valamint a kor leghíresebb költője, írói: Ady Endre, Gárdonyi Géza és Pósa Lajos. A legismertebb Dankó-slágerek – Eltörött a hegedűm; Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány; Egy cica, két cica… – új életre kelnek a grandiózus színpadon, hiszen egy estére az MVM Dome teljes küzdőtere színpaddá változik.
Dankó Pista Szegeden született a muzsikus cigánycsaládból származó magyar dal- és nótaszerző. Az anyakönyvbe Dankó Istvánként jegyezték be, de mindenki csak Pistának szólította. Születésének pontos időpontja nem tisztázott. Hogy valóban a keresztlevelén szereplő 1858. június 14-dike lenne a születési dátuma, ma nehezen eldönthető. Ugyanis az akkori viszonyok között nem siettek a purdék megkeresztelésével. A keresztlevélen Szeged-Fölsőtanya van megjelölve születési helyként, amelyet ma Szatymaznak tartanak. Egyes források ifjabb Dankó István szülőházát a szegedi Fölsőváros cigányfertályán, a Hangász utcában (a mai Bihari utca 13. számú ház helyén) említik. Évek múltán Dankó Pista a következőket jegyeztette le születésével kapcsolatban:”Születtem ott, ahol a szív nem terem. Mindenki tudni fogja, hol születtem.”
Kilencéves korában elveszti édesapját. Mellette még három húga, Irén, Etel és Róza maradt félárván. Ekkor neveltetéséről Erdélyi Náci, édesapja zenész barátja, a szegedi nagyhírű cigányprímás gondoskodott. Pártfogásába vette a tehetséges gyermeket és kitanította a mesterségre. Hegedülni tanította két hónapig. Szülőfalujában, 15 éves korában már saját cigányzenekarának élén játszott. A „kutyúprímás” hasonló zenésztársaiból verbuvált „malacbandával” járta a környékbeli tanyavilágot, ahol kevés pénzért, egy kis harapnivalóért és borért húzták a talpalávalót. Legnagyobb gyerekként korán dolgoznia kellett, a krajcárokat vályogvetéssel kereste. Így nem tartozhatott a hangszervirtuózok közé, de muzsikája a szívéből szólt.
Apja halála után nem engedhette meg magának, hogy iskolába járjon. Csak három elemi iskolát végzett, de nem maradt műveletlen „vadzseni”. Sorra falta a diáktársaitól kölcsönkért olvasnivalót, majd amikor megengedhette és jutott rávaló, egész könyvtárat gyűjtött össze. Dumas, Victor Hugo, Jókai műveit különösen kedvelte. Szatymaz akkoriban fontos hely volt. Nemcsak a szegedi urak jártak ide pihenni és mulatozni, hanem a Pestről érkezett prominens személyiségek is. Dankó Pista Szatymazon ismerkedett meg Joó Ferenc, neves szegedi arcképfestő és földbirtokos lányával, Ilonkával. A 17 éves, kékszemű cigánylegény itt szeretett bele a gazda 13 esztendős lányába. Három esztendős vágyódás után a lány kezét Pista nevében Daróczy Pál pusztai kapitány kérte meg, de hiába. Ilonkának nem ilyen jöttment vőlegényt szántak. A lány azonban a kapuban egy szál rózsát adott Pistának. A szerelem virágának szimbóluma végigkíséri Dankó dalköltészetét, a rózsa több nótájának címében vagy szövegében szerepel. A kérő kitartása sikerrel járt és a kétszeri sikertelen lányszöktetés után harmadjára a kisteleki templomban szentesítették szerelmüket.
Fotó: Pexels.com
További híreink
2026. november 11.
A cigányok istenhite, vallási hagyományai és spirituális világa
2026. november 10.
„Lehet, hogy én vagyok az utolsó képviselője" – a cigányzene eltűnésétől tart Sárközy Lajos
2026. november 10.
Keresik Magyarország legelhivatottabb, legaktívabb roma nőit!
2026. november 10.
Magyar dokumentumfilm meghatározó alkotásai is szerepelnek az idei Verzió Filmfesztivál programjában
2026. október 21.
Járóka Sándor, a magyar cigányzene kiemelkedő alakja
2026. október 19.
Nikola Mihailo Mali – a cigányok királya