„Él még a parázs” – Szakmai konferenciát tartottak a roma tánckultúráról Felsőcsernátonban-Háromnapos szakmai konferenciának adott otthont a felsőcsernátoni Malomkert Turisztikai Központ, ahol az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány szervezésében zajlott le az Élő Parázs Konferencia – Roma kulturális örökségvédelem a roma táncok tükrében. Az esemény az idén tavasszal útjára indított Élő Parázs – Erdélyi Roma Kulturális Örökség Program egyik kiemelt állomása volt, amely a roma közösségek élő kulturális örökségének feltárását, megőrzését és újragondolását tűzte ki célul. A konferencia programja sokrétű szakmai tartalmat vonultatott fel. A résztvevők átfogó képet kaphattak a székelyföldi roma közösségekben végzett gyűjtőmunkáról, a kulturális kölcsönhatásokról és a tereptapasztalatokról Orza Călin előadásán keresztül, míg László Csaba saját szenterzsébeti roma gyűjtéseit mutatta be. Lőrincz Hortenzia a szászcsávási női roma táncok motívumkincsének változásait elemezte, Varga János pedig a Ghy Yagallo program tapasztalatait és tanulságait ismertette. Módos Máté kárpátaljai roma közösségekben végzett gyűjtőútjairól számolt be, Horváth Zsófia pedig a nagyecsedi roma táncosokkal kapcsolatos élményeit és szakmai tapasztalatait osztotta meg. A szakmai előadásokat műhelymunkák, kerekasztal-beszélgetések és esti adatközlői bemutatók egészítették ki, amelyekben a roma tánckultúra jelenkori állapota és jövője került fókuszba.

A program egyik fontos eleme volt a roma tánccsoportok vezetőivel folytatott eszmecsere az örökségvédelem gyakorlati kérdéseiről, valamint az a nyilvános vita is, amely arra kereste a választ, hogyan lehet – és hogyan nem szabad – roma közösségekkel dolgozni. A zárónapon a résztvevők az Élő Parázs Program jövőbeli irányairól és az együttműködési keretekről egyeztettek. Nem projekt, hanem hosszú távú felelősség. András Lóránd programkoordinátor a Maszolnak elmondta: az Élő Parázs Konferencia nem egy elszigetelt esemény, hanem egy hosszabb folyamat természetes állomása. Mint hangsúlyozta, maga a program sem egyik napról a másikra született meg: többéves előkészítő munka, szakmai egyeztetések és tereptapasztalatok alapozták meg. A kezdeményezés célja kettős: egyrészt láthatóvá tenni a roma közösségek kulturális értékeit, másrészt segíteni abban, hogy maguk a közösségek is megerősödjenek saját hagyományaik értékként való felismerésében. Úgy véli, a roma közösségek szerepe a Kárpát-medence kulturális örökségében megkerülhetetlen, mégis újra és újra tudatosítani kell ezt a szakmán belül és azon kívül is. Meggyőződése, hogy a ma ismert népi kultúra elképzelhetetlen lenne a cigány közösségek hozzájárulása nélkül, és ez nem vélemény, hanem történeti tapasztalat. A konferencia egyik visszatérő témája az volt, miként változik a roma tánckultúra a globalizált médiatér hatására.

Fotó: Pexels.com