Hagyományteremtő céllal nagyszabású Dankó Pista Emléknapot szervezett a Magyar Turisztikai Ügynökség a több száz éves kávéházi és éttermi cigányzene megőrzése érdekében. A prímás születésének 166. évfordulójához igazítva Budapesten közel 80 étterem, kávézó és cukrászda teraszán mintegy 100 cigányzenekar muzsikája csendült fel a Muzsikáló Magyarország program nyitórendezvényén. A Szeged környékéről származó Dankó Pista neve örökre összefort a cigányzenével. Emlékét szobor, rádiócsatorna, utcák, intézmények nevei őrzik, születésnapja pedig a cigányzene és a magyar nóta ünnepnapja.

Első dalait Blaha Lujza tette népszerűvé, míg személye nemcsak félezer nótájával vált halhatatlanná, hanem kalandos élettörténetével is. A maga korában világhírű prímást és nótaszerzőt legendák sora övezi: lányszöktetések, cári elismerések, versek, filmek és persze nóták, dalok, muzsikák egész sora. . A kis Dankó Pista édesapja halála miatt csak három elemit végezhetett, már kilencéves korától vályogvetőként kereste a család kenyerét. Hegedülni is csak két hónapig tanulhatott egy rokonától, ennek ellenére tizenöt évesen már cigányzenekart szervezett, amelynek vezetője is lett. Tizenhét évesen beleszeretett az egyik környező gazda Ilonka nevű lányába. Bár a lány apja elzavarta, Ilonka egy szál rózsát adott neki szerelmi zálogúl.

Pista háromszor szöktette meg szerelmét, míg 1880-ban sikerült egészen az oltárig szaladnia vele és templomi esküvővel megpecsételni frigyüket. 1903-ban, 44 évesen Ilonka karjaiban halt meg. Dankó dalköltészetében ezért gyakori motívum volt a rózsa, legalább ötven nótájának címében vagy szövegében megtalálható. Már ismert zenészként Oroszországba hívták turnézni. Miklós cárnak annyira tetszett a prímás játéka, hogy elismeréseként Dankó Pista ujjára húzta az egyik briliánsgyűrűjét. A jelen lévő vendégek ugyanígy cselekedtek és egymást követve gratuláltak, végül a prímás összes ujjára nagy értékű gyűrű került.

Mire Dankó Pista így sóhajtott fel: „Drága Istenem, miért csak tíz ujjat adtál nekem?” A legendás zenész személyét, történetét több írónk és költőnk is megörökítette. Ady Endre és Juhász Gyula verset írt róla, Pósa Lajos költő felkarolta és támogatta. Móra Ferenc, Tömörkény István, Rákosi Viktor írásaiban is feltűnt, továbbá Gárdonyi József – Gárdonyi Géza fia – egy egész regényt szentelt Dankó életrajzának megírására. Élete során közel félezer dallamot, nótát, és számos népszínmű-dalbetétet komponált. Nótáit az egész Kárpát-medencében ismerték. A zenész előtt tisztelegve temetésén ötszáz cigányzenész játszotta az „Eltörött a hegedűm…” kezdetű nótáját.

Fotó: Pexels.com