GÖRÖGKATOLIKUS HÚSVÉT ÉS PASZTORÁCIÓ A CIGÁNY KÖZÖSSÉGEKBEN

Hallgasd élőben!
Húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe. Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap feltámadt halottaiból. Ahány térség, annyi szokás kapcsolódik az ünnephez. De vajon mennyire térnek el egymástól ezek a hagyományok a görögkatolikus egyházon belül? Ennek jártak utána a Görögkatolikus Metropólia munkatársai.
A Nyíregyházi Egyházmegyében kiemelt figyelmet kap a munkatársaktól és a főpásztortól a cigánypasztoráció. Bár a pasztoráció célja mindig ugyanaz: az Evangélium és Krisztus felé fordítani az emberek tekintetét, minden közösségben más és más módon tud ez megvalósulni. Négy településen immár hagyománya van annak, hogy a cigány testvéreket identitásuk megerősítésében, közösségük erősebbé tételében, a közösség tagjait a keresztény úton járás tekintetében támogassa, s szűkös anyagi mindennapjaiban segítse – adománnyal, odafigyeléssel, neveléssel – a cigánypasztoráció. A következő riportban Kátorjánosi, Nyírkáta, Hodász és Nyíregyháza-Huszártelep településeken jártunk, hogy a cigány közösségek húsvéti készületébe és ünneplésébe pillanthassunk be. De hagyományaik és ünnepi készületük mögött a beszélgetésekből a cigánypasztorációnak az általuk bejárt útja is tükröződik.
A hétköznapokon, vagy ünnep nélküli vasárnapokon mustármagnyi közösség a település egyetlen görögkatolikus templomában húsvét első napján egész tömeggé duzzad. Meséli Magyar László parókus atya. A nagyheti szertartásokra sokkal kevesebben látogatnak el – bár hagyományteremtő céllal Nagy Zoltán, az egyházmegye cigánypasztorációs megbízottja és családja, valamint a településen működő karitatív, szociális szolgálatuk, alapítványuk a munkatársaival a Krisztus sírja mellett való imádkozást szervezték beszélgetésünk idején. Van, hogy hagyományőrző ruhákban érkeznek a cigány közösség tagjai a pászkás kosarakkal húsvétkor. Hogy mi kerül a kosárba, már Nagy Zoltán mondja el – a hagyományos húsételek: füstölt kolbász, sonka, a sárgatúró és pászkakalács mellett a töltött tyúk. Az ünnepi asztalra kerül töltött káposzta is. „Mindenki igyekszik, attól függetlenül, hogy ki milyen anyagi helyzetben van; most hónap végére esik az ünnep és sokan gondolkodnak, hogyan sikerül majd előteremteni az ünnepi asztalra valót, de mindenki próbálja valahogy megoldani” – mondja Nagy Zoltán. Hiszen a településen nem mindenkinek jut bőven ezekből. Kátán többségben a hátrányos helyzetű családok élnek, a bűnözés és egyéb súlyos problémák mérgezik a mindennapokat, s taszítanak sokakat nehéz életkörülmények közé. A parókus vagy segítője ezekkel a problémákkal néz szembe, amikor pasztorál. Nagy Zoltán az egykori nagymamai házát ajánlotta szociális-karitatív célra annak idején, hogy segíteni tudjon a maga módján. Két épületben is megvalósul ez: egyesületével kialakítottak egy közösségi házat, egy szociális mosodát és fürdőhelyiséget, melyeket a rászorulók használhatnak. Működik itt könyvtár, és zenei-közösségi programok szervezését is vállalják. Olyan akár egy tanoda, de megszólítja és behívja a felnőtteket is – mára már együttműködésben a Boldog Ceferino Intézettel. A másik házban az egyházmegyei karitásszal karöltve karitászpontot üzemeltetnek: használt bútorok, ruhák, cipők találnak itt gazdára. Ünnepekkor nagyobb az igény a tartósélelmiszerre, így a nagyböjti karitász-akció eredménye, a tartósélelmiszer-csomagok is helyben kerülnek kiosztásra. Ugyanakkor a hagyományokhoz is ragaszkodnak a kátaiak: a gyerekek szívesen mennek locsolkodni. Nincs külön cigány és magyar egyházközség, nincs külön templom, de az a két görögkatolikus személy, a laikus és a klerikus, akiknek fontos a nyírkátai lakosság hogyléte, lelki üdve épp, ebben az útban hisznek: az egységben és a templomi jelenlétben. S a néhány éves evangelizálás lassan meghozza az eredményét: egyre több a templomba járó, egyre több az elsőáldozó.
Fotó: Pexels.com
További híreink
2026. november 10.
„Lehet, hogy én vagyok az utolsó képviselője" – a cigányzene eltűnésétől tart Sárközy Lajos
2026. november 10.
Keresik Magyarország legelhivatottabb, legaktívabb roma nőit!
2026. november 10.
Magyar dokumentumfilm meghatározó alkotásai is szerepelnek az idei Verzió Filmfesztivál programjában
2026. október 21.
Járóka Sándor, a magyar cigányzene kiemelkedő alakja
2026. október 19.
Nikola Mihailo Mali – a cigányok királya
2026. október 19.
Ceija Stojka, a híres roma festőnő és írónő élete