Ha visszautaznánk az időben, és beülnénk egy klasszikus budapesti kávéházba, evidens lenne, hogy a háttérben élő cigányzene szól

Hallgasd élőben!
Ha visszautaznánk az időben, és beülnénk egy klasszikus budapesti kávéházba, evidens lenne, hogy a háttérben élő cigányzene szól. Ez ma már nagyon kevés helyen van így, Lakatos Lejlával és férjével, Lakatos Lászlóval, a Rom’Art Művészeti és Kulturális Egyesület vezetőivel arról beszéltek, milyen lehetőségeik vannak ma a cigány muzsikusoknak, hogyan lehet lebontani az előítéleteket, és miért vállalták egy cigányzenekar menedzseri munkáját. A new York Kávéház mindig is irodalmi kávéházként működött, ahol hagyomány volt az élő zene, és ezt a hagyományt szerették volna folytatni a tulajdonosok. Közel kilenc éve dolgoznak itt, viszont családi vállalkozásként 3 éve működtetik a férjével Lejláék. Napi szinten 30 fővel dolgoznak együtt, ők koordinálják a zenészeik napi működését, és nagyon büszkék arra, hogy a vállalkozásuk lehetővé teszi, hogy a zenészeik állami támogatás nélkül, főállásban tudnak dolgozni. Ez ritka, mert a zenei világban nem igazán van bejelentett munka, inkább az a gyakori, hogy magánvállalkozóként dolgoznak, állami támogatás nélkül kevesen tudnak életben maradni. Fontosnak tartják a bejelentett munkát, mert szeretnének stabil hátteret adni a zenészeiknek, hogy tisztán dolgozhassanak, és nagyon fontos, hogy azért nyugdíjuk is legyen majd. Lejla elmondta, Itt a hangsúly az, hogy klasszikus cigányzenei műfajban cigányzenészekkel dolgozzanak, és főállásban foglalkoztatják őket. Ez nagyon ritka, úgyhogy erre végtelenül büszkék és a zenészeiknek is óriási dolog. Hálásak, hogy a cégcsoport lehetőséget adott arra, hogy a zenekari működést anyagi háttérrel finanszírozza. Magyarország mindig is híres volt a cigányzenéről.
Régebben szinte minden étteremben volt egy cigányzenekar, ma már sajnos ez elenyésző, de a cégcsoportnak nagyon fontos, hogy megtartsa ezt a hagyományt. Például a Gundel éetteremben már a kezdetekkor is cigányzenészek muzsikáltak. Él egy legenda, miszerint Gundel Károly egy fiákerre cigány muzsikusokat ültetett fel, és az egész Városligetben végigvonulva zenéltek, így próbálták a vendégeket becsábítani, valamint felhívni a figyelmüket, hogy itt élő zene szól. Amikor újra megnyílt az étterem, akkor ugyanúgy, ugyanazzal a felállással – cimbalom, bőgő, brácsa, prímás – egy női cigányzenekar muzsikált az étteremben. Lejla kiemelte hogy Azt fontos megjegyezni, hogy nemcsak a klasszikus cigányzenekari felállásban zenélnek a zenészek, hanem van, amikor cimbalom nélkül csak hárman vagy ketten vannak, de mindegyik olyan felállás, ami illik a kávéházak szellemiségéhez. Olyan műsort próbálnak kialakítani, ami a miliőhöz és a vendégkörhöz is illik – mást játszanak a zenészek a New York Kávéházban, és mást a Centrálban vagy a Gundelben. Figyelnek arra is, hogy milyen típusú vendégkör jár egy-egy helyre, és ez alapján osztják be, hogy melyik helyen milyen típusú zene szóljon. fiatalabb korosztályhoz is próbálnak szólni. A zenekar olyan mai filmslágereket is játszik, amit ha meghallanak, egyből felkapják a fejüket. Ilyen A Karib-tenger kalózai, a Harry Potter, A Szépség és a szörnyeteg, de hosszasan sorolhatnánk… Természetesen megszólaltatnak klasszikus műveket is, mint Liszt Ferenc 2. magyar rapszódiája, Monti Csárdása vagy Bihari János és Farkas Gyula művei. A világ minden tájáról érkeznek turisták, és próbálnak a zenei anyagban is figyelni arra, hogy mindenki igényét kielégítsék. Meg kell felelniük a vendégkörnek, éppen ezért folyamatosan fejlődni kell.
Fotó: Pexels.com
További híreink
2025. szeptember 8.
Meghívták az angol U17-es válogatottba a Liverpool magyar roma tehetségét
2025. szeptember 8.
Gyermekműsort szervezett a csabai roma nemzetiségi önkormányzat
2025. szeptember 5.
Tudd meg, hogyan építi és támogatja a roma nőket a Mara-program!
2025. szeptember 5.
Az „igazi cigányok" mítosza
2025. szeptember 3.
A Romengo együttes a roma folk egyik legismertebb zenekara, melynek neve nemcsak Magyarországon, hanem a világ szinte minden szinte táján ismerősen cseng
2025. szeptember 3.
Nem felejtik el a vidéki gyökereiket! Interjú készült Bódi Margóval,Völgyi Zsuzsival, és Nótár Maryvel